There's the whole Universe to have fun. Stay or run?
 

HomeHome  CalendarCalendar  Gy.I.K.Gy.I.K.  KeresésKeresés  TaglistaTaglista  CsoportokCsoportok  RegisztrációRegisztráció  BelépésBelépés  
Belépés
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
Multiváltó
Felhasználónév:


Jelszó:


Chatbox
Oldalunk
Latest topics

» Ez vagy az?
by Dwarfstar Today at 3:54 am

» Szabad asszociáció
by Dwarfstar Today at 3:52 am

» Szólánc
by Dwarfstar Today at 3:51 am



Statisztika
Top posting users this month
Zatanna Zatara
 
Dwarfstar
 
John Constantine
 
John Stewart
 
Giganta
 
Pamela Isley
 
Selina Kyle
 
Andrej Volkonov
 
Slade Wilson
 
Alkotó
 
Music

Share | 
 

 Star Wars - Starfire és Dwarfstar

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
SzerzőÜzenet


avatar


Join date :
2018. Apr. 22.
Tartózkodási hely :
nemzetközi
Hozzászólások száma :
202

TémanyitásTárgy: Star Wars - Starfire és Dwarfstar   Pént. Ápr. 27, 2018 9:40 pm

Figyelem! A játék során Dwarfstar szókimondó szövegekkel él és brutalitásra is sor kerülhet, saját felelősségre olvasandó! +18!



Performer:

Atom Antal

Tortured soul:

Disney Hercegnő @


A ma estét kifejezetten tesztnek fogtam fel. Az én képességeimmel, fejlett akrobatikámmal és rendkívüli intelligenciámmal egy egyszerű lopás kivitelezése a gyerekjáték kategóriába tartozott. Mintha azt kérdeznéd az unokahúgod tud-e babát fésülni, átlagos politikus kenőpénzt elfogadni, Batman komolyan nézni vagy Deathstroke olyan szögleteset szarni, mint ahogy gondolkodik. Jó utóbbi nem bizonyított. A briliánsokkal ékített csoda elemelése a legegyszerűbben persze a futártól zajlott volna, de abban mi az élvezeti érték? Ezt ma egy modell fogja viselni ezen a helyes kis rendezvényen, ahol ma még tutira belepisálok a puncsos tálba és észre sem veszik. Egy kis ribanc, aki korán kezdte a szuperhős ipart és gyanítom bónusz ötöst kapott magatartásból évi nyolcszor világmegmentésért, mellesleg pedig Grundy pofozásból érettségizett le. Emellett valami másik bolygó hencegője. Vagy hercegnője. Vagy ilyesmi. Egy szóval Starfire. Hát így már mindjárt van tétje a dolognak annyira, hogy elűzze a ma esti unalmamat. A jó öreg Dwarfstar újra akcióban.
Könnyedén surrantam be az ablakon, egy centit sem haladta meg a magasságom jelenleg. Sajnos szükséges volt ez a verzió, tekintve, hogy ide belépéshez megfelelő öltöny vásárlása egy kicsivel meghaladta az erőforrásaimat. Ha jelzáloghitelt veszek fel a kecómra és elviszem a zaciba a késeimet, akkor talán az egyik mandzsettagomb kijön belőle. Szóval opció kettő marad csak, vagyis surranás. Körbe villant a tekintetem. Hát tipikus felső tízezer béli party, rengeteg vagyonos figura, meg néhány modell és művész biodíszletnek. Nos hazudnék, ha azt mondanám, hogy nehéz volt kiszúrnom a csajszit a tömegből. Egy anorexiás amazon, akinek nincs problémája a narancsbőrrel és világító zöld szemekkel relatíve kevés vendégre volt jellemző. Na ez húzós meló lesz. Szeretem!
Leszánkáztam a függönyön és elkezdtem volna megközelíteni a nőt. Mondom volna... Hogy én milyen szinten utálom a csivavákat... Nem tudom melyik multimilliárdos nyanyának volt mániája ide is elhozni a rózsaszín kötött pulcsis idegbeteg kis dögöt, de persze hogy megérezte a szagomat a rothadék. Ha nem lennék utolérhetetlenül bölcs, művelt és intelligens és nem tudnám, hogy volt néhány hónap eltérés a földön a két létforma létezése között, akkor ahhoz tudnám hasonlítani ami lezajlott, mintha egy cro-magnoni vadász vágna ki egy élet-halál sprintet a mögötte bőszen tombolva egy elszabadult vasúti szerelvény sebességével robogó Kutyasaurus Rex elől. Ha elkap, garantáltan megakadok a torkán, de az azért sokban módosítaná a későbbieket, legalábbis szerintem nem mesélném be egy ízlésesen himbálózó Fifike vastagbéllel a homlokomon, hogy én csak a késdobáló artista vagyok és az egész a műsor része. Mázli, hogy időben el tudtam kapni egy asztalterítőt, amit a mögöttem befutó dinokutyurusz csak veszettül kaparni bírt, de utánam jönni aligha. Felérve nagyot fújtam letámaszkodva a két térdemre.
- Rossz kutya...
Körbe pislogtam a nőszemélyt keresve. Összegezzük. Öt percnyi bélkiköpős sprinttel sikerült nyolc méterrel távolabb jutnom a kis Titanesstől. Ez egyszerűen remek. Az egy szerencsém, hogy egy kilencven és a halál közt fél úton megrekedt mamóka lecsapott Fifikére és elrángatta a kaparászó bolhafészket. Nem árt sietni, míg a nyanya le tudja foglalni a kis zseboroszlánt, ahogy elnézem öreganyámat bármelyik pillanatban lecsaphatnak rá a British Museum küldöttei, hogy visszarángassák a szarkofágjába az óegyiptom kiállításra. Na akkor célozzuk be a pelenkából alig kinőtt szuper heroin magas sarkúját. Harisnya, estélyi ruha, mind mászható és már a nyakánál is vagyok, hogy kikapcsoljam a nyakéket. Lesiklottam újra a terítőn és sprint. Ez az Sylbert, tekerd azokat a francos kis lábaidat, gyerünk! Már betöltötte a látóteremet a topánka, szinte már nyújtottam a kezem, hogy elkapjam a sarkát. Aztán a falat láttam ott messzebb. Vendégeket. Képet. Asztal alá pisáló pórázra fogott Fifikét. A rövid repülés vége, amit a nő elé lépő pasas félcipője indított egy közeli díszkaktuszban ért véget. Azt a jó sarkon álló, ősi foglalkozást űzve közerkölcsrendészeti kihágást végrehajtó közvetlen nőági felmenőjét annak a focista parasztnak!
Kikászálódtam a tüskék közül és kezdhettem már megint elölről a egész hercehurcát. Éreztem, hogy egy bizonyos verőér lassan kezd kidagadni a halántékomon a maszkom alatt. Na mindegy, akkor is megmutatom! Újra rohanni kezdtem a cipője felé, ezúttal egyoldalú magánbeszélgetést folytatva az agyalágyult kaporszakállúval, hogy nehogy még valaki odamenjen összenyálazni most a Fanta reklámarcának csuklóját. Már majdnem. Majdnem. Elemelkedik a lába a földről. Oké, állj, lássuk merre lép és már ott is vagyok. Tekintetem követte a lábát ahogy mozdult. Na lássuk csak, tehát... VÁÁÁ! Ez erre lép! És ez pontosan azon lényeges, fontos, mondhatni kritikus információk egyike volt, amik célba érkeztükkor már nem minősültek aktuálisnak. Sípolva szakadt ki a levegő a tüdőmből és ha az ijedtségtől nem fagy belém a szar, akkor mostanra váltómaskarán kéne gondolkodnom. Áu! Jézusom! A modellek nádszálkarcsúak meg ilyesmi, nem? Hát ennek nem soká lesz munkája a szakmájában. Mintha elütött volna egy istenverte dózer, ami vontára vett egy kombájnt meg egy úthengert. Lépj már tovább, hogy Swamp Thing hívjon randira, te istenverése!
Na ekkor hallottam meg a zene ütemének változását. Na ne! Ne! Ki ne találd, hogy most twistelni fogsz!! Vagy legalább egy méterrel arrébb tedd... Öt perccel, a ruházatomba valószínűleg véglegesen beleivódott cipőtalpmintázattal, három agyvérzéssel és több kötetre elég nehézlovassági vontcsövű becsületsértéssel később végre lekerült rólam a nőstényördög lába. Visszafojtott nyögések közepette ültem fel és néztem fel a magasba vesző nyakék feltételezhető irányába. Plusz pénzt kellett volna kérnem...
Végre elkaptam a cipősarkát és megindultam felfelé. Átkapaszkodtam a harisnyájára, majd felfelé az estélyi ruha varrásán kapaszkodva nekiindult a Mount Starfire meghódítása akció. Nagyjából kettő perc múlva értem fel remegő végtagokkal a vállára. Nem, nem a mászás fárasztott ki, hanem az az öt perc, amíg fekve nyomtam egy öt tonnás Pradával. És akkor most már csak a kapocs, amit nem lesz nehéz szétbarmolni. Elkaptam egy felém lengő hajszálat és bedobtam a Tarzan figurát. Akár üvölthettem is volna Csitáért. Lett is volna kedvem, mikor a földön és magánkívüli modell ezt a pillanatot választotta arra, hogy dobjon egyet a haján. Meg rajtam. Sorrendben váltva egészen szürreális élményeket éltem át. Először egy űrhajós kiképzési centrifugát, ahogy elkezdett a nő hajszála felfelé csapódni, na meg kicsúszni az ujjaim közül. Aztán a repülés ívének tetején, már túl voltunk az első holdra szálláson is. Houston, van egy kis problémánk. Majd kötél nélküli bungiee jumping és blugy... Utóbbi a vöröske kezében lévő pezsgőpohárban zötykölődő folyadék volt. Egészen döbbenetes módon pezsgő. Remekül tompította az esés fájdalmát, ugyanakkor többet nyeltem belőle másodperc alatt, mint David Hasselhoff tengervizet a Baywatch összes részében együtt. Ekkor pedig a lány az ajkához emelte a poharat.
Ez tudja, hogy itt vagyok! Ilyen nincs, ez nem lehet véletlen! Ennyire nem baszhat ki szerénytelen személyemmel a jó Isten, Lucifer, meg a vén Murphy, hogy kapjanak három hetes híg fosást ebben a sorrendben. Ösztönösen igyekeztem megkapaszkodni, ahogy az ital meglódult meglepő áramlási sebességgel. Na kedves gyerekek tegye fel a kezét, akinek van elképzelése milyen veszett bő számban akad kapaszkodási pont egy pezsgőspohár belsejében? Úgy van. A számuk konvergál az utóbbi ötven évben megrendezett veterán kamikaze pilóta találkozókéhoz. Mázli, hogy a csaj nem szereti valószínűleg a pezsgőt és csak egy udvariassági kortyot ivott, különben cserélhetném a szuper kis becenevemet Orbitmanre...
Zihálva kikapaszkodtam a pohár szélén és átlendültem végre a peremén. Ó na ne bassza meg... Lehet, hogy kicsit sok volt a pezsgő? Ez mindenesetre rossz irány. Jeronimoooooo!!! Nehézkes puffanással terültem el és magam mellé nézve mit láttam? Na mit? Annak az istenverte vörhenyes szukának a cipőjét... Kezdhetem elölről... És ekkor jött a hang. Nehéz, férfias basszus, gondolom az a ragyaverte focista negyed órával ezelőttről.
- Van kedve táncolni?
És van az a pillanat. Az az egy. Az az egészen kicsi. Mikor a fejedben felüvölt a régi sláger. Hiiirteleeen elpattant egy húúúúr... Én. Ezt. Még. Egyszer. Nem. Nincs az az Isten! A technológiám bekapcsolva egészen hirtelen öltöttem újra emberi alakot és cipőtalpmintásan, fáradtan, zihálva, alkoholfoltosan, a maszkom szemem körüli részén a feng shui irányelvei szerint elrendezett pezsgőhabbal és véreres szemekkel meredtem a döbbenten pislogó vendégekre. Késem kiröppent a tokjából és Fifike gazdijának nyakához szorult megtalálva azt az egy pontot, ahol a még idáig is felfutó viszerek rendszere mint valami perverz autóstérkép kirajzolt egy közlekedési csomópontot.
- Ennyi - nyögtem. - Itt a vége. Én megpróbáltam szépen csinálni, erre majdnem megettek, felrúgtak, megtapostak, feldobtak a levegőbe, pezsgőbe fojtottak, megittak és kezdték volna ezt elölről. Ennyi. Tököm szórakozzon a lopással. Ez hölgyeim, uraim, hermafroditák és földön kívüliek egy régimódi, jól bevált és szakszerű rablás! Ideadod a nyakéket és nem fogom megnézni, meg lehet-e késelni Nofertiti múmiáját - biccentettem a vénasszony felé. - De előtte táncolni fogsz babám. Táncolni és én végignézem. Nem úgy, hogy rám tiporsz, mint valami elszabadult, szabadnapos Eiffel torony. Melletted a focista megy és beleül a díszkaktuszba. Te meg meg fogod inni azt a rothadt pezsgőt. És kerítesz egy istenverte hajgumit, hogy ne dobáld azt a loboncot. Ó! És valaki nyírja ki a csivavát...


Some weird-ass

helium influenced shit
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
 
Star Wars - Starfire és Dwarfstar
Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 1 oldal

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
DC Universe FRPG :: Játéktér :: Jump City-
Ugrás: