There's the whole Universe to have fun. Stay or run?
 

HomeHome  CalendarCalendar  Gy.I.K.Gy.I.K.  KeresésKeresés  TaglistaTaglista  CsoportokCsoportok  RegisztrációRegisztráció  BelépésBelépés  
Belépés
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
Multiváltó
Felhasználónév:


Jelszó:


Chatbox
Oldalunk
Latest topics



» Hatalmi Harcok: Gardenering
by Slade Wilson Kedd Dec. 11, 2018 3:06 pm


» Fight baby, fight! - Shiva & Ares
by Sandra Wu-San Vas. Dec. 09, 2018 7:40 pm

Statisztika
Hatalmi Harcok
Gotham

Batman

Hero

Poison Ivy

Villain
Metropolis

Noname

Hero

Noname

Villain
Central City

Noname

Hero

Noname

Villain
Star City

Noname

Hero

Noname

Villain
Jump City

Noname

Hero

Poison Ivy

Villain
Atlantis

Noname

Hero

Noname

Villain
Top posting users this month
Sandra Wu-San
 
John Constantine
 
Vandal Savage
 
Faye Fairthorne
 
Jason Todd
 
Harleen Quinzel
 
Conner Kent
 
Pamela Isley
 
Slade Wilson
 
Eros
 
Music

Share | 
 

 Slade & Nightwing

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
SzerzőÜzenet


avatar


Join date :
2017. Oct. 26.
Age :
31
Tartózkodási hely :
New York - Gotham
Hozzászólások száma :
14

TémanyitásTárgy: Slade & Nightwing    Szomb. Júl. 21, 2018 5:38 pm


Slade & Nigthwing
Csak pár piti bűnöző után nyomoztam a mai estén, Bruce vállalatát megrpbóálták feltörni, itt Jump Cityben, és  rám bízta az ügyet. Amúgy is rám fért valami nyugodt küldetés, mert mostanában mindig volt valami más dimenzióbeli ufó, vagy dimenzió utazó, vagy egy megalomániás Luthor féle őrült aki génmódosításokkal foglalkozik. szerettem a nagyobb volumenű ügyeket, mert jobban igénybe vettek és hosszabb időre lefoglalt, sosem bírtam a seggemen ülni, mindig kellett valami feladat, olykor Batmen helyére beugorva, vagy épp a magam útját járva. A piti bűnöző is bűnöző, és okozhat olyan károkat, mint az én családomban tették, így nem hagyhatom őket sem meglógni. Hagyok nekik némi előnyt, és megengedem, hogy az éj leple alatt kétutcányival arrébb rohanjanak, nem fogom őket bántani, úgy nem, mint mondjuk egy velem, egyenrangú féllel tenném. Nem hagy nyugodni a tény, és az érzés sem, hogy úgy érzem mintha valaki más is figyelne. Így rövidebbre zárom az üldözést. A felvételek úgyis megvoltak, látszott, hogy betörtek a Wayne Enterprises egyik szintjére, bizonyára a szerver termet keresték.
Így mikor hívom a rendőrségi kapcsolatomat, Gordon adta meg az elérhetőségét az itteni tagnak, és tudom, hogy legalább olyan megbízható mint ő, így lekötöm őket egy oszlopnak, miután kicsit kiütöttem őket, csak annyira, hogy ne menjenek el. Az egyik kabát zsebébe betűzöm a biztonsági kamera felvételeit, és ha voltak olyan hülyék, akkor remélem több holmit is találnak náluk amik bizonyító erővel hatnak majd.
Megvárom az árnyékok közt a rendőrség érkezését, majd felmászok az egyik lapostetős ház tetejére. Ez van, hétköznapian oldom meg a feljutást, nem úgy mint egyes plusz erővel rendelkezők. A telefonomon átfutom a helyzetjelentéseket, hogy ki, hol milyen furcsaságokat láthatott, amik problémára adhatnak okot.
Miután felmásztam a tetőre, és elsétáltam a közepéig, egy víztorony alatt állva, éreztem, hogy borzolódik a tarkómon a szőr. Oldalra pillantottam, és épp időben ugrottam hátra egy szaltó kíséretében. A kezem máris a botjaimon voltak és védekező állásban guggoltam fel. Kard… lesből támadás… és halk gunyoros nevetés, ezt csak akkor engedné hogy meghalljam, ha kimondottan ez a célja vele, így kivárok. Ha megakarna ölni, akkor még ennyit se engedett volna meg magának. Mit akarhat tőlem?  

music: valami ● notes: amit hozzáfűzni szeretnél  ● words: 123 ● ©️
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése


avatar


Join date :
2018. Mar. 06.
Age :
60
Tartózkodási hely :
Mindig mozgásban
Hozzászólások száma :
62

TémanyitásTárgy: Képzési költség - Slade & Nightwing   Vas. Júl. 22, 2018 7:14 pm





Az életemet általában úgy képzelem el, mint egy folyót. Azért használom ezt az analógiát, mert bár mindkettő önálló létező, de a külső behatásoknak igen komolyan ki van téve. Ha kevés az inger, akkor apad és sivárrá válik, ha túl sok, akkor pedig kezelhetetlenül nagyra árad és felborítja a dolgok rendjét.
Pont ezért törekszem arra, hogy lehetőleg úgy alakuljanak a dolgok, hogy ne kerüljön túl sok dolog egyszerre a tányéromra. De rajtam kívülálló okok sokszor még így is nehezen menedzselhetővé teszik a hosszútávú terveimet.
Viszont néha az élet egy akkora atombombát dob az emberre, aminek a hatását a leggondosabb előre tervezés sem tudja semlegesíteni.
Ilyen az, amikor a szinte lenyomozhatatlan, többszörösen védett búvóhelyedre visszatérve az ex-feleséged és egy fiatal nő fogad, akinek az arcéle meglehetősen hasonlít az ex-feleségedére és a természetes hajszíne pont olyan, mint tiéd.
Egy ilyen esetnél kihagy jó néhány ütemet a szíved és bármilyen gyorsan működik a szuperszámítógépekkel vetekedő agyad, körülbelül olyan értelmes fejet vághatsz, mint Solomon Grundy az anyakönyvi kivonatát olvasgatva.
Ezernyi kérdés villant át egy másodpercre az agyamon és szinte már az idegösszeroppanás határára kerültem, akkorát fordult velem a világ.
Nekem?
Lányom?
Hogyan?
És miért most?
Egyszerre lángolt fel bennem az éktelen harag Adie iránt azzal a felismeréssel, hogy jó okkal nem szólt nekem Roseról. Ha nem tudok róla, akkor nem is fogom keresni. Ebből adódóan nem tudok rossz befolyást gyakorolni rá.
Mert azt be kell látni, hogy ennél rosszabb apja nem lehettem volna egyik gyerekemnek se. Grantről nem tudni, hogy a világ melyik pontján kószál, Joe miattam némult meg. Rose....
Rose pedig azután nyolc hónappal született, hogy én faképnél hagytam Adiet és teljesen beletemetkeztem a munkámba.
De úgy tűnik Rose nem csak a hajszínemet örökölte tőlem, hanem a makacs kitartást is. Felnővén évekig rágta az anyja fülét a kilétem miatt, hogy végül nem tehetett mást, minthogy Bill-el lenyomoztasson engem.
Amitől Adie rettegett, az beigazolódott. Rose számára nemhogy vonzó volt az amit csinálok, hanem kifejezettem menőnek találta, hogy anyagi ellenszolgáltatás fejében emberek életét rövidítem meg.
Felmértem, hogy mi tud és....
Nem annyira elkeserítő, de bőven lenne még mit tanulnia és a fizikuma terén is vannak még hiányosságok.
De mint mondtam egy olyan váratlan dolog, mint egy tanítvány nagyon megborítaná az életemet. Arról nem is beszélve, hogy láttam a fájdalmat és a csalódottságot Adie szemében.
Kompromisszumot ajánlottam Rosenak, mielőtt elkezdek vele dolgozni három általam választott ember keze alatt kell majd tanulnia.
Ez persze elég átlátszó indoknak tűnhet az időhúzásra, de okkal kapta tőlem ezt az ajánlatot.
Valahol a szívem legmélyén imponál, hogy így akar közel kerülni hozzám, de életemben először végre felelős szülőként is gondolkodok és az ő érdekét nézem. Deathstroke lányaként olyan hírnévhez kellene felérnie, ami nyomasztó súlyként nehezedne a vállára és az sem biztos, hogy tudná tárgyiasítani a célpontjait.
Adievel is csak később beszéltem meg, hogy a mestereket úgy fogom megválasztani, hogy a lehető leghatékonyabban tudják őt befolyásolni és a hősiesség útjára terelni.
Így jutottunk el a mai estéhez.
Roset otthon hagytam gyakorolni. Még úgy is nehéznek érzem megkörnyékezni Éjszárnyat, hogy a lányom érdekében teszem. Eddig még nem nagyon kerültünk egy oldalra, de azt készséggel elismerem, hogy a fiút az egyik legtehetségesebb harcos, akivel valaha dolgom volt.
Megkeresni viszont nem a legegyszerűbb dolog. Pár ezer dollár pár amatőrnek és a megfelelő célpont viszont pont a kívánt helyre terelte a fiatal Titánt.
Figyeltem ahogy elintézi a tolvajokat és közben elemeztem a mozdulatait. Bár a Denevér képezte ki, mégis sokban eltér a stílusuk. A kölyök sokkal mozgékonyabb és lágyabb, mint a mestere. A könyörtelen céltudatosságot kimunkált kecsességgel és csiszolt technikával helyettesíti, aminek hála a harc olyannak tűnik, mintha egy begyakorolt táncelőadást néznék.
A kecsesség és a hatékonyság ilyen elegyét ritkán látja az ember.
Megvárom, amíg végez a félkegyelműekkel, majd árnyékba húzódok, hogy a megfelelő fogadtatásban tudjam részesíteni.
Már elég sok fejezetet írtak a közös történetünk könyvébe, így nem sok esélye van annak, hogy egy sima beköszönéssel el lehetne intézni a dolgot.
A harc bár nem szükséges, de levezeti a feles feszültségét és talán fogékonyabbá teszi a mondandómra.
Az első támadásom elől pont abban a könnyed, de hatékony stílusban tért ki, ahogy a csalikat elintézte. Ahogy földet ér már szem is fordul velem, az eskimira botjai végén lévő sokkolók halkan felzümmögnek.
- Csak a megfelelő csótányokat kell kiküldeni és az ember máris beléd botlik. - mondom neki, miközben megindítok felé egy vágássorozatot
A szavaim ugyan nem sejtetik, hogy nem ártó szándékkal jöttem, de egy ilyen beszélgetés előtt mindkettőnkre ráfér egy kis testmozgás. Meg nem árt még egyszer ellenőrizni, hogy jól választottam. Éjszárny alkalmas arra, amiért valójában szeretném a szárnyai alatt tudni a lányom, de tudni szeretném, hogy egy hozzá méltó ellenfél ellenében is megállja-e a helyét.

I'm called Deathstroke.

It's a bit flamboyant. I like it.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése


avatar


Join date :
2017. Oct. 26.
Age :
31
Tartózkodási hely :
New York - Gotham
Hozzászólások száma :
14

TémanyitásTárgy: Re: Slade & Nightwing    Vas. Okt. 14, 2018 12:29 pm


Slade & Nigthwing
- Slaaade….- nyújtom el a szavaimat, mintha egy nem kívánt ellenséggel találkoznék, és ez így is van. Meglep, hogy nem egy nagy vad után vadászik, pénzért. Lényegében mindegy neki, csak a pénzt megkapja érte, hogy halott-e vagy él, az sose érdekelte, és ez sosem tetszett nekem. Én sem öltem, bíztam abban, hogy van esélye az illetőnek a változásra. Bár olykor elgondolkodtam azon, hogy milyen életem lett volna, ha nem karol fel Bruce? Bizonyára elkallódok és a magam módján igyekszem bosszút állni a családomon, és magam megölni azt, aki elintézte őket a porondon. Mert nem érdemelték meg amit kaptak. Egyik se.
Szerencsére a botjaim bírják a vágásokat, nem sima fa botok, hanem törhetetlen polimerből készültek, mégis csak áram van bennük. A vágásai, a mozdulatai precízek, mint mindig. Tudom, hogy képzettebb nálam, de sosem fogom hagyni magam. Nem fogom megengedni neki, hogy ha akár értem vagy akár a torony béliekért jön, akkor azt harc nélkül ússza meg. Próbálom úgy irányítani a manővereinket, hogy lehetőleg beakadjanak a kardjai a víztornyot tartó talpazatba. A fa általában megakassza az efféle eszközöket. Jó esetben, rossz esetben legfeljebb elmos mindkettőnket a víz, ha túl jók a kardjai Sladenek, és valószínűleg számolnom kell ezzel is. De még mindig inkább ez, minthogy átszúrjon. Nem is mélázok tovább azon, hogy milyen jó harcos, könyörtelen és ő velem ellentétben bármikor képes ölni. Ezt a tényt sem szabad elhanyagolnom.
- Tudod, meglepne ha telefonon próbálnál elérni, és nem hiszem ,hogy felvenném neked. – vágok vissza, miközben hárítok és az combjába igyekszem rúgni, és azzal a lendülettel próbálok a háta mögé vetődni, hogy gerincen vagy nyakon vághassam, ha nem megy, nem bánom, inkább körbe táncolom, van hely erre bőven.
- Mit akarsz? – bukik ki belőlem a kérdés valahol félúton, és a fejem fölé emelem az újabb csapás elől a botot, mire a fém és a polimer találkozása hangosan csattan és fel is szikrázik. Így most már teljesen egyértelmű, hogy engem akart, de vajon tényleg ennyire körmönfont módon? Hogy megtámadja Bruce egyik irodáját? Igen, egyértelműen.
Jobb volna minél hamarabb elrendezni ezt az egészet, és nem eresztem a karjaimat, harcra készen állok továbbra is, várva a következő rohamot, Slade védelme jó, folyamatosan keresem rajta a gyenge pontokat, nem bánnám, ha mihamarabb kiderülne a probléma forrása. Ez nem sima beszélgetés, hogy helló, mi a szitu? Hogy érzed magad, mert elvileg van ilyen haverom akivel ezeket beszélem meg, mondjuk Beast Boy.

music: valami ● notes: amit hozzáfűzni szeretnél  ● words: 393 ● ©️
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése


avatar


Join date :
2018. Mar. 06.
Age :
60
Tartózkodási hely :
Mindig mozgásban
Hozzászólások száma :
62

TémanyitásTárgy: Re: Slade & Nightwing    Csüt. Okt. 25, 2018 11:07 pm






Tanulópénz:


Nightwing & Deathstroke


Meg kell hagyni, hogy a kölyök igen sokat fejlődött az elmúlt időben. Láthatóan felszabadultabb és fejlődőképesebb lett, mióta levetette az előző gúnyáját és függetlenítette magát a Denevértől.
Nem tudom, hogy ezzel a a hozzáállása is változott-e, de úgy tűnik, hogy nyitottabb lett az új ismeretekre is.
Nem olyan nehéz megtalálni az összhangot a visszafogottság és a gátlás nélküli technikázás között ebben az összecsapásban. Éjszárny, mint egy jó edzőpartner csak fokozatosan nyúl a bonyolultabb kombinációkhoz és az összetettebb támadásokhoz, mozdulataival
már szinte könyörögve azért, hogy egy tisztességes párbajt vívjunk.
Bár már jobban megdolgoztat, mint a legutóbbi találkozásunk idején, de nem tanulta meg még eléggé leplezni a mozdulatai mögött rejlő szándékokat.
Megpróbál a víztorony irányába terelni és jó eséllyel arra fog játszani, hogy belevágjak a fa tartó gerendákba.
Nem rossz terv, de azért még be kellene tömnie az ágyúgolyónyi lyukakat rajta.
A prométheum kardjaim sokkal erősebbek az átlag acélnál és az augmentál fizikai képességeimnek hála olyan gyorsan és olyan erővel tudok vágni, hogy egy átlagos kevlar mellény felnyitása se okozna komolyabb gondot egy konzerv felnyitásánál. Meghagyom abban a tudatban, hogy el akarom kerülni a víztorony gerendáit és a talpamat megvetve blokkolom a támadásait, hogy ne kelljen kitérő lépéseket alkalmaznom.
Ezzel ugyan magam számára teszem nehezebbé a harcot, de őt is lefárasztom annyira, hogy egy idő után megforduljon a fejében, hogy taktikát váltson.
Hagyom, hogy ő támadjon. Edzett ugyan, de nincsen semmilyen emberfeletti képessége, így néhány heves csörte után óhatatlanul hibázni fog és átvehetem a kezdeményezés.
A botjai végében lévő sokkoló minden egyes találatkor statikusan kisül, elektromos szikrákat szórva a levegőbe.
Úgy tűnik, hogy kezdi érezni, hogy komolyabb erőket kell bevetnie, ha tartani akarja a lépés és közben kattog a feje azon is, hogy mi célom van ezzel a látogatással. Bár ezt még nem fogja kimondani néhány másodpercig.
- Pont ezért szórtam el egy kis aprópénzt ezeknek a férgeknek. - húzódik zord mosolyra az arcom a sisakom alatt
Elkezdett szavakkal ingerelni. Másoknál talán bejön és olyan gyorsan párolog el az önuralmuk, mint jégkocka a Pokolban, de a több, mint negyven éves tapasztalat és az érzelmi zárkózottság az én malmomra hajtja a vizet.
- Mindent a maga idejében kölyök. - jelentem ki a kérdésére
Amint megcélozza a lábamat egy taposó rúgással, ritmust és stílust váltok.
Egy jól kiszámított oldallépéssel kitérek az útjából, engedve, hogy tovább vigye a lendülete.
A manőver következtében szabaddá váló védtelen pontokra nem csapok le.
Nem azért vagyok itt, hogy ártsak neki.
Kihasználva azt, hogy néhány lépést továbbviszi a lendülete, megforgatom mindkét kardomat, majd egy olajozott mozdulattal a hátamon lévő hüvelybe lököm a fegyvereket.
Nem tudom, hogy ez mennyire lepi meg, de remélem, hogy észreveszi, hogy nem használtak ki a kínálkozó lehetőséget arra, hogy örök életére tolószékbe kényszerítsem.
A maga fajtának az felérne egy egész életnyi depresszióval.
- Térjünk a tárgyra, ha már túlestünk az üdvözlésen. - jelentem ki talán egy száraz hangon és a jobb öklömet a bal tenyerembe támasztva tradicionális japán meghajlással köszöntöm, mint tiszteletreméltó ellenfelet - Öt percet kérek az idődből. Mást semmit.
Nem tudom, hogy ez mennyire lepi meg, de még mindig készen állok arra, hogy megpróbál lesokkolni a botjaival.
Most rajta múlik minden.
Attól nem tartok, hogy bajom esik és puszta kézzel is vagyok olyan veszedelmes, mint karddal, vagy bo-val.
De remélem, hogy tanult annyi tisztességet a Denevértől, hogy meghallgassa azt az embert, aki kéréssel fordul hozzá.

I'm called Deathstroke.

It's a bit flamboyant. I like it.

©️️️️️️️

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Ajánlott tartalom





TémanyitásTárgy: Re: Slade & Nightwing    

Vissza az elejére Go down
 
Slade & Nightwing
Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 1 oldal

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
DC Universe FRPG :: Valahol, valamikor... :: Múlt-
Ugrás: