There's the whole Universe to have fun. Stay or run?
 

HomeHome  CalendarCalendar  Gy.I.K.Gy.I.K.  KeresésKeresés  TaglistaTaglista  CsoportokCsoportok  RegisztrációRegisztráció  BelépésBelépés  
Belépés
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
Multiváltó
Felhasználónév:


Jelszó:


Chatbox
Oldalunk
Latest topics


» Kész vagyok!
by Song Taewon Yesterday at 8:31 pm

» Song Taewon
by Song Taewon Yesterday at 8:25 pm


» Easy rider - Lobo és Conner
by Lobo Yesterday at 11:40 am

Statisztika
Hatalmi Harcok
Gotham

Noname

Hero

Noname

Villain
Metropolis

Noname

Hero

Noname

Villain
Central City

Noname

Hero

Noname

Villain
Star City

Noname

Hero

Noname

Villain
Jump City

Noname

Hero

Noname

Villain
Atlantis

Noname

Hero

Noname

Villain
Music

Share | 
 

 Rage engine - Cyborg, Supergirl és Superboy

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
SzerzőÜzenet


avatar


Join date :
2018. Jun. 29.
Tartózkodási hely :
Metropolis
Hozzászólások száma :
9

TémanyitásTárgy: Rage engine - Cyborg, Supergirl és Superboy   Csüt. Szept. 13, 2018 4:21 pm



Kara, Victor & Conner ©️️️️️️


A származásomnak hála kicsit kusza, hogy melyik vérrokonomat kinek tekinthetem. Kal-ra nézhetnénk apámként is, de inkább abban maradtunk, hogy testvérekként kezeljük egymást. Lexre, mint a letagadott részeg nagybácsira tekintek.
A dolgok akkor kavarodnak meg, amikor Kara is a képbe kerül. Eléggé különös és zavaró tud lenni, amikor négy éves létedre legalább négy évvel idősebbnek nézel ki, mint a harminc körüli, de tinédzsernek kinéző unokatestvéred. Főleg akkor, ha majdnem ő tanított meg neked mindent a képességeid használatáról és a legautentikusabb élő kapocs a kriptoni oldalad számára.
Remélem érthető a probléma. Kara roppant jó arc és a "nevelésem" legalább annyit segített neki a Földön való beilleszkedésben, mint nekem, de az agyam nem tudja feldolgozni a valós életkora és a biológiai életkora közti jelentős aszinkronitást. Akarom mondani egyenlőtlenséget. Ezek a Luthor-gének néha akaratlanul megnyilvánulnak az olyan apróságokban, mint a bonyolult szavak használata, vagy a roppant gyors és pontos következtetések levonása.
Nem direkt csinálom és bármennyire is olcsó frázis, de a véremben van.
Megigazítom a szemüvegem, miközben ilyen felesleges köröket fut az agyam. A fősuli bár ritka nagy élmény számomra, de egyes tárgyakat mintha csak azért tennének be a tantervbe, hogy húzzák vele az időnket. Ilyen például a médiatechnika történet. Mégis a mai közösségi médiával és kamerás mobilokkal elárasztott világban ki lenne az, aki még filmtekercses gépet használna. Mármint néhány nagyon technológia-ellenes begyepesedett nyugdíjason kívül?
Unottan firkálgatok a jegyzetfüzetembe, miközben hallgatom a tanár unalmas magyarázatát arról, hogy mekkora áttörésnek számított a maga idejében a filmtekercs. Nem kicsi nosztalgikus hangon meséli, hogy mekkora izgalom volt a film előhívatása és az abban való reménykedés, hogy minden képnek jó lett a fókusza.
Nos én pont emiatt tenném le a voksom a digitális kamerákra. Nem kell költeni rögzítőanyagra és bármikor meg lehet nézni, hogy jól sikerült-e a fotó. De ez csak az én véleményem.
Alig várom már, hogy vége legyen az órának és kifeküdhessek egy kicsit Clarkék bérházának tetejére egy kicsit napozni.
Nem rég fedeztem fel, hogy egy alapos napfürdő akár két-három napnyi alvást is ki tud váltani. Ami egy mellékállásban szuperhős egyetemista számára nem hanyagolható dolog. Még akkor sem, ha éppenséggel az agyának a feldolgozó sebessége felér egy szuperszámítógépével.
Az idő egy relatív dolog, de egy szupersebességgel rendelkező lény számára még lassabban tud telni. Szinte örökkévalóságnak tűnik mire megszólal a megváltást jelentő csengő és a tanár elenged minket.
Alig bírom visszafogni magamat, hogy ne rohanjak teljes sebességgel haza. Emberi mércével mérve sietős léptekkel vágok át a campuszon, majd egy sikátorba beérve másodpercek alatt átvedlek a kevésbé elegáns, de annál menőbb Superboy kosztümbe.
Nincs túlcsicsázva a dolog. Egy S-címeres póló, egy gyakorlónadrág és egy bakancs.
Emberi szemmel követhetetlen sebességgel kezdek el rohanni az utcákon és közben próbálom kiszűrni a város zajai közül a potenciális bűneseteket jelentő hanghullámokat.
Oké, hogy mennék haza napozni, de szuperhős is vagyok, ami azt jelenti, hogy mindig készenlétben kell állnom, ha úgy hozza a helyzet.
Ahogy kinéz a dolog, tennem kell egy kitérőt, mielőtt kifekszem a napra.
Visítozó civilek hangja üti meg a fülemet. Több nem is kell nekem, máris arra veszem az irányt.
Nem túl szép látvány fogad. Egy terepmintás pólót viselő fickó az utca kellős közepén randalírozik. Éppen egy betonból kitépett parkolórával készül lecsapni valakit. Közvetlenül mellette állok le és megragadom az órát tartó kezének a csuklóját.
- Velem tegyen inkább egy próbát. - nézek a dühödt tekintetébe
Árulkodó jelnek kellett volna lennie annak a parkolóórának. Azt hittem, hogy a fickó egy drogfüggő kettyós, akire most jött rá az öt perc, de a képembe kapott ütés gyorsan jelezte, hogy rossz úton jártak a gondolataim.
Három lépést hátráltam, miközben próbáltam kirázni a szédülést a fejemből, majd amikor magamhoz tértem a Dinahtól tanul módom felemeltem mind a két kezemet az állam elé és enyhén berogyasztottam mindkét térdemet.
Ha tényleg bunyózni akar, rajtam ne múljon...

No capes. No tights. No offense.


A hozzászólást Conner Kent összesen 1 alkalommal szerkesztette, legutóbb Kedd Szept. 25, 2018 8:32 pm-kor.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése


avatar


Join date :
2018. Jul. 30.
Tartózkodási hely :
S.T.A.R Labs
Hozzászólások száma :
4

TémanyitásTárgy: Re: Rage engine - Cyborg, Supergirl és Superboy   Csüt. Szept. 20, 2018 10:00 pm




Metropolis
Queensland Park Borough
S.T.A.R. Labs


Ritkán járok Metropolis-ban, de ha a munka, vagy a kötelesség úgy hozza, akkor nem bújok el a felelősség elől. Ráadásul itt két kutatóállomás is van, nekem pedig épp a kellemesebb jutott. Szerencsémre a munka nem volt túlságosan komoly, egyszerűen csak ki kellett elemezni néhány adatot, amit én sokkal hatékonyabban el tudok végezni, mint ők. Persze most csak azért kellett idejönnöm, mert a vezetőségnek sürgősen szüksége volt az eredményekre.
Mindegy, a lényeg hogy itt vagyok. Nem vagyok túlságosan jóban az itteni dolgozókkal, leginkább semlegesnek mondanám a viszonyomat velük. Viszont van egy lány, akivel kicsit jobban összebarátkoztam. A neve Sarah, tengerbiológus gyakornok. Kezdetben kicsit nehézkesen tudtam vele beszélni, mert az új külsőmet még nem szoktam meg, de mostanában már egész jól megvagyunk.
Most lényegében rá várok. Szeretném elhívni egy kávéra és egy kis csevegésre. Ha már itt vagyok, akkor ne csak annyi időt töltsek el, amennyi a munkának kell.

Vészjelzés... Vészjelzés... Vészjelzés

Nem tetszik ez nekem.... Azonnal magam elé meredek és megnézem miről van szó: A városban valaki őrjöngésbe kezdett és komolyabb károkat okozott. Az eddigi bejelentések alapján néhány sérült is van.
- Ennyit a kávézásról... mehetünk világot menteni.
Azonnal elindulok a kijárat felé. Út közben nem állok meg senkinek, sietős léptekkel távozom egészen a parkolóig. Ott könnyedén előreszökkenek, majd felbúg az ismerős hang és már repülök is. Remélem nem kések el és oda érek még mielőtt nagyobb baj történne!



Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése


avatar


Join date :
2018. Jul. 22.
Age :
30
Tartózkodási hely :
A Világ bármely részén
Hozzászólások száma :
3

TémanyitásTárgy: Re: Rage engine - Cyborg, Supergirl és Superboy   Pént. Szept. 21, 2018 1:12 am



Victor & Conner


& Kara ©️️️️️️️️

Elég unalmasan telnek a napjaim. Clark-ot nem láttam már pár napja és a Denevérfülű se jó társaság. Kicsit szomorú vagyok, hogy ennyire nem találom a helyem, de ebben a Központban nincs igazán izgalmas dolog. Szoktam kijárni a Tengerpartra, hogy a hullámokat nézzem, de már ez is uncsi. Izgalomra vágyom és most nincs itt senki, aki legalább egy napra eltűnne vagy menteni kellene. Lógatom a lábam és nézem a vizet, ami folyamatosan mossa a partot. Még kagylókat is gyűjtöttem, de ez sem köt már le. Izgalmas dologra vágyom, mint amikor ismerkedtem a Földi lányok életével, vagy ott a Kent Farmon kergettem azokat a kétlábú madarakat, amik repülni ne tudnak, de nagyon finom levest készített belőle Kent Mama. Ahh.. Minden nap várom, hogy jöjjön egy hívás és csináljak valamit. Lehet, hogy sok Hősnek ez lenne az álom, hogy itt üljön a Napsütésben egészen estig és nem kellene csinálni semmit, de ez nekem nem jó. Tenni akarok valamit és nem unatkozni.
-Nahhh… ebből elég! Inkább keresek valami elfoglaltságot magamnak, ha már velem nem törődik senki. Conner-t se láttam már mióta! Biztos tanul valamit, mert a színét se láttam reggel óta. – tápászkodom fel a homokból és leporolom a ruhám. Egész nap sütkéreztem és pancsoltam, de már nagyon unatkozom…
Most, hogy kezd sötétedni, már megint egy semmittevős napnak lett vége és indultam vissza a szobám felé, amikor éreztem valamit, vagy inkább valakit. Feljebb emelkedtem a Város fölé, hogy megnézzem mi volt az, amitől libabőrös lettem. Nem félelem volt ez az érzés, hanem valami más. Tudom, hogy csak akkor érzem ilyet, amikor egy Kriptoni van a közelemben, bár nem tudom, ki lehet. A Kuzinjaimat nem láttam napok óta, de most mégis, mintha a közelemben lenne valamelyikük. Amint közelebb érek a megérzésem forrásához, akkor látom meg Conner-t, aki éppen valakivel beszél, s ahogy látom, nem éppen békés szándékú úriembernek néz ki.
-Végre valami izgalmas történik! - Lelkendeztem egy sort, majd nem messze a szóváltástól leérkeztem a levegőből. Nagyon nem voltam feltűnő, mert a hangoskodó Pasas magára vonja a járókelők figyelmét, rám nem is lederítenek. Picit közelebb megyek, de kivárom mi lesz. Conner szerintem meg tudja oldani, de ha kell segítség, akkor itt leszek a közelébe. De előbb megvárom, hogy mi történik itt. Izgalmasnak látszik a dolog és nem kell sokat várni, hogy egy nagyobb csődület megjelenjen az utcán. Én meg szépen kiélvezem minden izgalmát ennek az estének…

The Girl of Steel

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése


avatar


Join date :
2018. Jun. 29.
Tartózkodási hely :
Metropolis
Hozzászólások száma :
9

TémanyitásTárgy: Re: Rage engine - Cyborg, Supergirl és Superboy   Yesterday at 10:24 pm



Kara, Victor & Conner ©️️️️️️


Egy kezem meg tudom számolni, hányszor fordult elő velem. hogy megéreztem ha megütnek. Lobo tockosait nehezen lehet elfelejteni és bár Wally nem éppen egy Doomsday, de a szuperszónikus ütése még Kal-t is megizzasztaná.
Ezért lep meg, hogy egy átlagosnak kinéző ember képes volt akkorát rám csapni, hogy néhány lépés erejéig tántorogjak.
Eszembe jut Kal intelme, hogy nem ártsam bele magam nagyon a szuperlények csetepatéiba, de ha már egyszer nekiálltam intézkedni, akkor nem vetne rám túl jó fényt, hogy az első pofon után lelécelek.
Mindemellett tegyük hozzá, hogy merő naivságból feltételeztem, hogy az S-szimbólum elég lesz ahhoz, hogy a randalírozó átgondolja a dolgokat és mérlegelje a tetteinek következményeit.
De úgy tűnik, hogy a családi vállalkozás logója önmagában nem elég ahhoz, hogy lekapcsoljon egy tomboló átlagembert.
Nem akarok túl nagy kárt tenni benne, de a helyéről kitekert parkolóra azt mutatja, hogy talán nem kell annyira visszafognom magamat.
- Mi lenne ha letenné az a parkolóórát és próbálnánk megbeszélni a dolgokat? - próbálom lenyugtatni a fickót, de úgy tűnik nem igazán jut el a tudatáig a békés szándékom
Vérben forgó szemmel ront nekem, két kézre fogva, buzogányként a feje fölé emelve ront nekem.
Most már gond nélkül kerülöm ki a csapását, ami pókháló szerű repedéseket tör a betonba.
Nem tétovázok sokat, hanem egy gyors mozdulattal rácsapok a csuklóira. Dinah tanította ezt a trükköt, ha esetleg le kellene fegyvereznem valakit. Magyarázott valamit az ínszalagok és a fogáserő kapcsolatáról, de nem igazán fogott az agyam, amikor a dolog elméletét magyarázta.
De ez a fajta gyakorlati tudás most jól jön. A fickó fogása meglazul én pedig szemkápráztató sebességgel kapom ki a fémrúd végén pihenő szerkezetet a kezéből.
Egy hangyányi rosszallással nézek rá, miközben magam előtt tartva és recsegő fémhanggal kísérve négyrészt hajtom a rögtönzött fegyverét. Lehet, hogy nem a legpraktikusabb megoldás, de talán ez a kis erődemonstráció talán elkezdi észhez téríteni.
Miközben hajtogatom a fémrudat ismerős hang üti meg a fülemet. Ez lassú, erőteljes szívdobogás nem jellemző az emberekre, sokkal inkább a kriptoni családom tagjaira. Csak nem?
Fél szememet a dühöngőn tartva felpillantok az égre keresvén a lobogó köpenyt, a miniszoknyát és a csizmát.
Nem kell sokat nézelődnöm, hogy meglássam a sebesen, de hangtalanul érkező kuzinomat. Kényelmesen landol a fickó háta mögött néhány méterre, mintha csak egy kettős támadást szeretne előkészíteni.
Közben a fickó megmozdul és ismét egy dühödt csapással próbál megütni.
Az ökle a tenyeremben csattan, a kezem pedig ráfonódik az bütykeire. A másik kezem nyitott tenyerével gyengén rácsapok a fejtetejére, majd a kezénél fogva gyorsan magam felé húzom és egy körfordulással ledületet szerezve Supergirl irányába dobom a fickót.
- Szerva itt! - kiáltom oda neki miközben követen a láthatóan augmentált fickó repülési ívét

No capes. No tights. No offense.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Ajánlott tartalom





TémanyitásTárgy: Re: Rage engine - Cyborg, Supergirl és Superboy   

Vissza az elejére Go down
 
Rage engine - Cyborg, Supergirl és Superboy
Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 1 oldal

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
DC Universe FRPG :: Játéktér :: Metropolis-
Ugrás: