There's the whole Universe to have fun. Stay or run?
 

HomeHome  CalendarCalendar  Gy.I.K.Gy.I.K.  KeresésKeresés  TaglistaTaglista  CsoportokCsoportok  RegisztrációRegisztráció  BelépésBelépés  
Belépés
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
Multiváltó
Felhasználónév:


Jelszó:


Chatbox
Oldalunk
Latest topics

» Rush Judgement - Dinah és Connor
by Dinah Laurel Lance Csüt. Nov. 15, 2018 5:54 pm


» Unnatural Selection - Ivy & Constantine
by Pamela Isley Csüt. Nov. 15, 2018 10:21 am


» John/Slade /Conner modműhelye
by John Constantine Szer. Nov. 14, 2018 4:35 pm

Statisztika
Hatalmi Harcok
Gotham

Noname

Hero

Poison Ivy

Villain
Metropolis

Noname

Hero

Noname

Villain
Central City

Noname

Hero

Noname

Villain
Star City

Noname

Hero

Noname

Villain
Jump City

Noname

Hero

Poison Ivy

Villain
Atlantis

Noname

Hero

Noname

Villain
Top posting users this month
John Constantine
 
Faye Fairthorne
 
Proinsias Cassidy
 
Pamela Isley
 
Alkotó
 
Lobo
 
Slade Wilson
 
Ares
 
Barbara Gordon
 
Vandal Savage
 
Music

Share | 
 

 Child's Play - Superman és Superboy

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
SzerzőÜzenet


avatar


Join date :
2018. Jun. 29.
Tartózkodási hely :
Metropolis
Hozzászólások száma :
13

TémanyitásTárgy: Child's Play - Superman és Superboy   Kedd Okt. 16, 2018 5:27 pm



Clark & Conner ©️️️️️️


Örülök, hogy kezdek már egy kicsit rutinosabban mozogni a nagyvárosi életben, mind diákként, mind a Planet gyakornokaként és Superboyként is kezd épülni a hírnevem, hála a többi hőssel való aktív együttműködésnek.
Ahhoz képest, hogy még nem töltöttem be az ötödik életévemet már egész sok dolgot megéltem.
Egy igazán fontos esemény azonban még nem lett kipipálva a bakancslistámon. Nem mintha panaszkodnék, mert amikor Kal lendül akcióba, akkor már tényleg nagy baj van, de már épp itt lenne az ideje, hogy a bátyámmal is együtt dolgozzak.
Hivatalosítaná a rokoni kapcsolatot a nyilvánosság előtt is.
Karával már össze kellett fognom, de ő teljesen másképp áll a dolgokhoz, mint Kal. Nem is tudom mi lenne rá a helyes szó. Talán a....
Felszabadultabb.
Ő Kaltól eltérően nem fogja vissza az erejét, sokkal könnyedebben áll hozzá az egész hősködéshez és láthatóan sokkal jobban élvezi a hősi munkával járó dolgokat.
Kal ezzel szemben megfontoltabb és visszafogottabb, amit annak is köszönhet, hogy sokáig rejtegetnie kellett, hogy mire is képes valójában. Ez pedig egy irigylésre méltó önkontrollt alakított ki nála. Olyat amit egy napén is magaménak szeretnék tudni.

A Planet szinte egy emberként bolydult fel a hírre. Perry White egy tapasztalt vérebként vakkantgatta a parancsokat, Lois már a kocsija felé tartott, Jimmy pedig nyakában a fényképezővel loholt utána.
A Luthor alapítvány által finanszírozott árvaház átadóünnepségét távirányítós repülők támadták meg, amiket életnagyságú ólomkatonák inváziója követett. Ez pedig csak egy dolgot jelenthetett.
Winslow Schott újra Metropolisban van és rosszban sántikál.
Senki más nem volt a szerkesztőségben, aki szemmel tudta volna követni Kal mozgását. Csak én láttam, ahogy néhány lépés után szélsebesen rohan fel a tetőre, hogy a ruháját hátrahagyva egyből a támadás helyszínére siessen.
Énem sem voltam rest. A nagy kavarodásban amúgy se vennék észre, ha eltűnnék egy kis időre, a munkámmal már rég végeztem és Kalnak is jól fog jönni a segítő kéz.
Kihasználtam, hogy a többiek figyelme másfelé irányul és a gyorsaságomat felhasználva kisurrantam az épületből. Az egyik kis utcán végigrohanva öltöztem át a bevetéseken használt szimpla póló és gyakorlónadrág párosába, majd folytattam az utamat az árvaház felé.
Őrült mód cikázok a kocsit között, miközben veszett tempóban szedem a lábam. Ha vöröset és sárgát hordanék, akkor talán azt hinnék, hogy a Kölyök Flash látogatott el Metropolisba.
Az árvaházhoz érve már egy tökéletes háború képe fogad.
Kal az épület felett röpködve a repülőkkel küzd és a hőlátása segítségével gyors ütemben ritkítja az éles lőszerrel lövöldöző járműveket.
A groteszk mód túlméretezett ólomkatonák pedig mintha csak megpróbálnák egy helyre terelni az embereket.
Kezdem átlátni, hogy miféle terv végrehajtására vannak beprogramozva és nem tetszik nekem a dolog.
Az egyik katona előtt befékezek, de hagyom, hogy a lendület tovább menjen az öklömbe, ami egy felfelé irányuló horogütéssel letépi az óriási játék fejét.
A statikus elektromossággal mit sem törődve megragadom az egyik lábát és bunkósbotként kezdem el csépelni vele a többi ólomkatonát.
- Meneküljenek! - kiálltok az közrefogott emberek felé, akiknek a közbelépésemnek köszönhetően megnyílik a szabadulás útja - Majd én feltartom őket!
A játékot vadul lengetve továbbamortizálom a támadó droidokat, amikor észre veszem, hogy rajból leválva egy repülő a menekülők csoportjától leszakadó kisfiú veszi célba.
Meglóbálom a magam körül a fejetlen ólomkatona testét, majd miután a földre terítettem vele a még aktív társait, a másodper tört része alatt áthidalom a távolságot. A repülő fegyvere már felugat, amikor a hátamat a játék felé a saját testemmel védem a kisfiút.
A golyók kilapulva esnek a földre, a pólómon pedig nyoma sincs a támadásnak.
Hiába, a kriptoni oldalról csupa hasznos gént kaptam.

No capes. No tights. No offense.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
 
Child's Play - Superman és Superboy
Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 1 oldal
 Similar topics
-
» Vicces képek [ARCHÍV]
» Dorothy Yates

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
DC Universe FRPG :: Játéktér :: Metropolis-
Ugrás: