There's the whole Universe to have fun. Stay or run?
 

HomeHome  KeresésKeresés  RegisztrációRegisztráció  BelépésBelépés  
Belépés
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
Multiváltó
Felhasználónév:


Jelszó:


Most történik
∇ 2019.01.04 - Jump City: Robotméhek támadták meg a belvárost. 3000 ember fertőzött, egy harmada már halott vagy haldoklik. Kijárási tilalmat rendeltek el.
∇ 2019.01.05 - Gotham City: A termőföld öntözővizét megfertőzték. Magas koncentrációjú idegméreg vegyült a vízbe. Batman minden erejével azon van, hogy reggel ne induljon be az automatikus öntözés.
∇ 2019.04.30 - Central City: A Testvériség eltakarító törekvései kudarcba fulladtak. Mind az Időtlen Szépség, mind a Vér Hordozója túlélte a gyilkossági kísérletet, azonban a város fizette meg ennek az árát. A nyomornegyed fele összeroppant a reá dőlő épülettől. Még zajlik a kutatás túlélők, illetve holtak után. Felújításról még csak nem is beszélnek.
∇ 2019.05.01 - Jump City: Valaki csúnyán elbánt a várossal. Méhek tucatjai gyilkoltak a belvárosban, felelőst még nem találtak minderre. Az érintett részt karanténba zárták, néhányan fogtak el robotméhet, mely segítség lehet egy ellenszerre, mielőtt majdnem 4 ezer ember pusztul el. Az idő most nagyon nem barát. UPDATE: Cyborg elbukott, a gyilkos méhek több száz ember halálát okozták, ellenszer még sehol, egy-két embernek talán sikerült elfogni egy-egy példányt. A városban hírzárlat van, a kórházak és a hullaház is tömve van.
∇ 2019.09.13 - Gotham City: Deathstroke megbízást kapott Ivy likvidálására s bár teljesen eliminálni nem tudta, de kellően sikerült megzavarnia a növénynőt ahhoz, hogy menekülnie kelljen. Ivy otthona porig égett, benne rakás zsoldos holttesttel készül a jövő termőföldjének amit azonban a Zöld anyja most nem tud figyelemmel kísérni. Slade nyomására egy ideig kénytelen Jump Cityben meghúzni magát, de ez nem jelenti azt, hogy világmegváltó terveit feladná... (játék kronológiailag ez után következik Jump city elesése a robotméhek által)

Chatbox
Oldalunk
Latest topics


» I like chaos
Still love you Emptyby Natalie Kriess Yesterday at 11:08 am

» Ruins of Greatness - Aquaman & Tor
Still love you Emptyby Tor-Ax Szer. Okt. 16, 2019 8:10 pm

» Nidhogg
Still love you Emptyby Natalie Kriess Kedd Okt. 15, 2019 4:03 pm

» Dinah Firkái
Still love you Emptyby Dinah Laurel Lance Vas. Okt. 13, 2019 10:53 am

» Dark reflection - Supergirl & Superboy
Still love you Emptyby Conner Kent Szomb. Okt. 12, 2019 6:05 pm
Statisztika
Hatalmi Harcok
Gotham

Slade
Villian
Metropolis

Név
Titulus
Central City

Faye
Hero
Star City

Név
Titulus
Jump City

Ivy
Villian
Atlantis

Név
Titulus
Top posting users this month
Natalie Kriess
Still love you Poster15Still love you Poster13Still love you Poster18 
Amor
Still love you Poster15Still love you Poster13Still love you Poster18 
John Constantine
Still love you Poster15Still love you Poster13Still love you Poster18 
Clark Kent
Still love you Poster15Still love you Poster13Still love you Poster18 
Hekaté
Still love you Poster15Still love you Poster13Still love you Poster18 
Miyagi Yazuhiro
Still love you Poster15Still love you Poster13Still love you Poster18 
Kara Danvers
Still love you Poster15Still love you Poster13Still love you Poster18 
Dinah Laurel Lance
Still love you Poster15Still love you Poster13Still love you Poster18 
Tinder Baara
Still love you Poster15Still love you Poster13Still love you Poster18 
Seheroth
Still love you Poster15Still love you Poster13Still love you Poster18 
Music

Share
 

 Still love you

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
SzerzőÜzenet
Milarosa Dawson


Milarosa Dawson


Plecsnik :
Still love you Origin12Still love you Bushpi10Still love you Dickst11
Join date :
2018. Jun. 16.
Tartózkodási hely :
Úton
Hozzászólások száma :
17

Still love you Empty
TémanyitásTárgy: Still love you   Still love you EmptyKedd Okt. 23, 2018 12:27 am


Drake & Mila


A múltkori alkalom óta szinte félek bemenni a munkahelyemre dolgozni. Egyszerűen páni félelem szorítja a torkom hogy mikor látom meg az ajtóban ahog a pult felé jön, régi rosszfiús mosolyával, és ugyanolyan szőke hajával. Drake, mit sem változott csupán sokkal férfiasabb lett és vonzóbb is.
És miért az én kávézómba jött be?!
Szinte felnyögök ahogy a kis kötényt magam elé veszem, és ezzel hivatalosan is felveszem a mai napi munkamennyiséget. Teszem a dolgom, és mosolyogva szolgálom ki a vendégeket és a visszatérőkkel váltok is egy két szót, hiszen vannak akik gyakran jönnek erre egy kávéra vagy sütire.
Végül akkora lesz a forgalom hogy nem is jut időm Drake jelenlétén agonizálni, mert jövök megyek és kávékülönlegességekkel foglalatoskodom egész nap, és mikor letelik a műszakom, meglepődve veszem észre hogy már ennyi az idő. Még ebédelni sem volt igazán időm, így gyorsan leülök hátul a miniatűr konyhában, hogy aztán hazamehessek végre és ki se dugjam az orromat.
Átveszem a kis bokacsizmám és felkapom a bőrdzsekim hogy a motorommal mehessek, de amikor becsukom magam után a hátsó ajtót, és a motoromra nézek, meghűl bennem a vér is. Egy férfi támaszkodik neki, és nem is akárki. A kezdeti lendületem úgy fogy el, mintha egy üvegfalnak ütköztem volna, és minden reggeli félelmem elemi erővel tör rám. Idegesen toporgok, de nem merek közelebb menni.
- Drake... - szólalok meg végül, kissé megemberelve magam és a hátitáskám markolászva lépek egy lépéssel közelebb hozzá. Nem félhetek tőle, hiszen egykor szerelmes voltam belé. Talán... még mindig nem múlt el, hiszen időm és alkalmam sem volt mással lenni igazán és az első szerelem azt mondják meghatározó. Figyelem az alakját, ahogy ellöki magát a motoromtól. Örülne? Dühös? Ideges? Végül is... belegondolva szó nélkül eltűntem a randink előtt, de nem az én hibám volt! Jajj, hogyan is mondhatnám el neked! Hogyan tudnék a szemedbe nézni büntudattól mentesen? Nem tudom, nem tudom.

Vissza az elejére Go down
Drake Callahan


Drake Callahan


Plecsnik :
Still love you Origin12Still love you Bushpi10Still love you Olipic10Still love you Dickst11
Join date :
2018. Jul. 08.
Tartózkodási hely :
-
Hozzászólások száma :
5

Still love you Empty
TémanyitásTárgy: Re: Still love you   Still love you EmptyKedd Okt. 23, 2018 3:49 pm



Mila & Drake
Őszintén szólva jópár óráig azt hittem, csak képzelődtem,hogy ez nem lehet a valóság, egyszerűen csak ennyire látni akartam. S mert ugyan volt némi változás a vonásaiban, attól még felismertem. Basszus, a világ összes nője közül felismerném őt! És ez nem túlzás, nem is egoizmus, puszta tény. Marcangoltam egy kicsit magam, csak távolabbról figyeltem, kibéreltem a kávézóra néző szobát a szemközti lakóépületben s onnan figyeltem a szívem egyetlen hercegnőjét. Minél tovább néztem, annál jobban érett a meghatározás a fejemben, hogy itt nem csak küldő hasonlóség van. Ő az. A lány, aki felültetett annak idején, vagyis, eleinte ezt gondoltam, amíg el nem kezdte apám keresni hivatalból. Abban a pillanatban átértékelődtek bennem a dolgok. Tekintve, hogy mennyire jól sikerült a báli szereplésünk, miért is gondoltam azt, hogy felültetne valaha is? Megszállottként kezdtem keresni, s amikor azt hittem végre megtaláltam, a robbanás mindent tönkretett. Most pedig találkoztam egy megszólalásig rá hasonlító lánnyal és vegyes érzelmek keringenek bennem. Ha életben van, ha megmenekült onnan, ahol volt... miért nem jött vissza? Nem megy, nem tudom elengedi, eddig sem tudtam, így a mai napon elszánva magamat a hátsó bejárathoz mentem s ott vártam rá. A percek akár az órák ólomsúlyai, és mielőtt végleg beleőrültem volna, az ajtó kinyílt,  selymes tincsei megmoccantak az enyhe szellőben, döbbent tekintete s a nevem, mely kivirágzott ajkain... immár bizonyos. Ő az. ellököm magam a támaszkodó helyzetemből, kezeim a dzsekimben pihennek, még mindig lezser a ruházkodásom, a félmosolyom még mindig kópés s talán kicsit zavart is jelenleg. Fekete koptatott farmer, motoros csizma, fehér alapon fekete halálfejes póló, rajta egy kockás inggel és a bőrdzsekim. Na meg a lezserül féloldalasan fésült hajam.
-Szia. -Hát ez nem sikerült valami hatásosra, de a helyzet az, hogy annyi mindent akartam neki mondani, hogy most semmi sem jut eszembe. Leginkább csak örülök, de egyben mérges vagyok, frusztrált és aggódó is. ezeket meg tegye össze az, akinek két anyja van. A testem viszont kiadja az ukázt, lassan lépdelve sétálok elébe, lenézek gyönyörű szemeibe, s félve, bizonytalanul emelem a kezem, hogy tenyerembe foghassam az arcát.
-Hála az égnek... hogy túlélted. Ejtem homlokom a homlokának, s mélyet szippantok az illatából. Nem most kéne elgyengülni...
Idézet@
Vissza az elejére Go down
Milarosa Dawson


Milarosa Dawson


Plecsnik :
Still love you Origin12Still love you Bushpi10Still love you Dickst11
Join date :
2018. Jun. 16.
Tartózkodási hely :
Úton
Hozzászólások száma :
17

Still love you Empty
TémanyitásTárgy: Re: Still love you   Still love you EmptySzer. Okt. 24, 2018 6:13 pm


Drake & Mila


Képtelen vagyok elhinni hogy a régi kép, az álom valóság és most itt áll előttem, mintha csak a múlt lapjairól lépett volna ki. Annyira nonszensz hogy csak úgy felbukkanjon itt, mintha végzet szerű lenne a találkozás, és egyszerűen csak folytassunk mindent. Ez nem lehet, és tudom hogy nem valami ostoba tiniregény az életem, akkor eleve nem vesztítettem volna el a szüleimet, és nem kerültem volna arra a helyre. Nem lennék... nem lennék félig szörnyeteg. Bár igyekszem erről minél jobban megfeledkezni, néha sajnos nem sikerül, és vannak akik arra mennek hogy éjjel, védtelen nőkbe kössenek bele. Velem viszont rossz lóra tettek, mert nem ijedtem meg tőlük, és végül ők sündörögtek el.
Most viszont az én lábam gyengült el ahogy az ismerős alakot nézem, és alig tudok megállni egy helyben. Valahol szaladnék hogy megöleljem, máshol meg menekülnék előle hogy ne kelljen látnom a vádló tekintetét. Mégis ahogy rám köszön, hirtelen ott állok a szalagavató éjjelén, és kisfiús mosolyával éppen elkér apámtól a házunk előtt. Istenem, de réginek tűnik az emlék.
Kissé elhomályosul minden és ki kell pislognom a könnyeim a szememből és egyre közelít én meg... Istenem. Én meg csak állok és amikor odaér és megérint...
Leejtem a kis táskámat és hevesen ölelem meg, mintha egy örök élet óta nem láttam volna már. Egy pillanatra nem érdekel, hogy mit érzek, egy pillanatra csak ölelni akarom, és ismerős illatát érezni, és nem számít várja-e valaki haza vagy sem. Hisztérikusan kapaszkodok bele és a vállába fúrom az arcom. Már meg se próbálok nem sírni.
- Túl.. hát... reltív...én... - motyogok az ingjébe bele. Annyira jól esik, és csak egy kicsit.... Egy kicsit hadd. A régi szerelem emlékére.
Egy percnyi kapaszkodás után végül elhúzódom, hiszen mégse illendő, és bármennyire is szeretném, végül is vissza kell térnem a valóságba. Ugyan miért ne lenne valakije?
- Bo-Bocsánat, csak... - szabadkozom ahogy kerülöm a pillantását.

Vissza az elejére Go down
Drake Callahan


Drake Callahan


Plecsnik :
Still love you Origin12Still love you Bushpi10Still love you Olipic10Still love you Dickst11
Join date :
2018. Jul. 08.
Tartózkodási hely :
-
Hozzászólások száma :
5

Still love you Empty
TémanyitásTárgy: Re: Still love you   Still love you EmptyVas. Nov. 25, 2018 12:40 am



Mila & Drake
Most egy egészen kicsit úgy érzem magam, mintha főszereplő lennék valami bugyuta szappanoperában. Olyan brazil lagymatag puncsparádéban, amit annak idején anyám is képes volt minden délután izgatottan végig nézni. Ez a szituáció szinte pont olyan abszurd, mint azok, amik azokban a ponyvasorozatokban voltak. És mégis... ez a valóság. Kicsit idétlen, kicsit kétbalkezes, de a miénk. Persze, megfordult az is már a fejemben, hogy talán azért nem jött vissza hozzám...nos... mert időközben lett egy családja. Igyekeztem nem erre gondolni, de mikor első nap megláttam a kávézóban azzal a gyönyörű mosolyával... csak arra tudtam gondolni, hogy már másvalakire mosolyog így minden este pajkos fénnyel a szemében. Utána is akartam nézni meg nem is, de az elmúlt napokban a vendégeken kívül egy férfit sem láttam a közelében. Talán... talán... Talán.
-Igen... tudod én.. tudod... csak izé... -Valahogy nem megy ez ma nekem, az eleddig megtanult nyelvi ismeretek olyan csúfosan cserben hagytak most, hogy ha nem lenne fizikai tünete a felnőttségemnek, lehet megkérdőjeleznék. Egy kiebb szikla omlik le a befalazott szívemről, és gördül tova egészen sunyin az ágyékomig, mikor a karjaimba simul a földöntúli szépség. Úgy zárom össze az ujjaim a hátán, mintha attól félnék, hogy kilopják onnan. Mondjuk... tény. Attól félek. Arcmat fúrom bele a hajába s megnyugtató szippantásokkal hitetem el végre a szívemmel is, hogy tényleg itt van. Megtaláltam. MEGTALÁLTAM! Annyi idő és szenvedés után itt van. El se hiszem... el se hinném, de hát a kezem között van. És most épp látványosan szökni akar, csak én meg nem hagyom. A kezem satuként zár össze a háta mögött, max egy centit képes eltolni magától, de akkor tartania is kell a távot tőlem némi erőfeszítéssel, mert én persze ellenmegyek ennek a lomha akaratnak.
-Fogalmad sincs róla, hogy mennyit kerestelek, igaz? Sóhajtom őt nézve, a tekintetét keresve. Gyerünk, nézz rám, de menekülj többé.
-Miért nem jöttél haza?  Pontosabban... Miért nem jöttél vissza hozzám?
Idézet@
Vissza az elejére Go down
Milarosa Dawson


Milarosa Dawson


Plecsnik :
Still love you Origin12Still love you Bushpi10Still love you Dickst11
Join date :
2018. Jun. 16.
Tartózkodási hely :
Úton
Hozzászólások száma :
17

Still love you Empty
TémanyitásTárgy: Re: Still love you   Still love you EmptyVas. Nov. 25, 2018 5:58 pm



I'm...fine...


Mégis mennyi volt annak az esélye hogy teljesen véletlenül besétáljon ide napokkal ezelőtt és két latte-t kérjen elvitelre, amit aztán majdnem magamra öntöttem a döbbenettől, de zavartan szolgáltam ki, mert nem tudtam mit mondhatnék vagy mit kellene tennem, és lányos zavaromban biztos megannyi hibát vétettem a munkámban is.
Most meg.... mint valami nyálas lányregény, tényleg Drake az aki ott támasztja a motoromat? Nem lehet, egyszerűen nem hiszem el, de mégis. A hangja, ezer közül is felismerném, hiszen annyi de annyit hallottam és olyan dumákkal szédített mindig! Hát lehet ezt elfelejteni?
Nem bírom ki, hogy végül ne öleljem meg, és ahogy ő is átkarol, valami végképp elpattan és szerencsétlen inge issza meg a levét, azaz a könnyeimet.
Képtelen vagyok megszólalni, és annyi mindent mondanék, de annyi kérdésem is lenne, és a jelenlétével a gondosan eltemetett múltam is felszakad és minden fájdalom és emlék visszatér, amire nem akarok emlékezni. A szalagavató bálunk, a bóléval való koccintás, a csodálatos tánc és utána... a kevésbé publikus részek. Olyan álomszerű volt, és mégis igazi. Drake mosolya, és a reggeli sunyulás, hogy kimagyarázzuk a szüleinknél, de hát... ők  mindennél jobban ismertek minket. Édesen keserű az emlék, és szinte görcsösen kapaszkodom az ingjébe, de végül... el kell engednem, hiszen ki tudja hogy... hogy van-e valahol, valakije. Próbálnék elhúzódni, de nem ereszt és csak centikre sikerül, hogy könnyes arcom felfelé fordítva rá tudjak nézni. Oh istenek, nem igazság!
- Nem... azt... azt hittem nem keresett senki... - hiszen fogalmam sincs még mindig hogy miért halt meg az apám és az anyám azon a napon. Mi volt az, amiért engem elvittek, és fogalmam sem volt hogy erről mennyit tudott a világ. Család gyilkosság lehetett és eltűnt gyerek. A kérdésére azonnal könny futja el a szemeimet, hiszen... nekem már nincsen haza.
- Haza? Hová.... haza? A házunk... a házunk Drake... - szakad fel belőlem újra a csendes zokogás, hiszen romos, és kietlen. Azt sem tudom hogy hivatalosan most kinek a nevén van, bár egyetlen gyerekként az enyém kellene hogy legyen, de ha azt hitték meghaltam...
- Nekem nincs.... most nincs... - a lakás ahol élek csinos, és az enyémnek mondható de mégsem ugyanaz és hiányzik a kert, a kiskutya, a zöld fű. Hiányoznak a szüleim.





• •
Vissza az elejére Go down
Drake Callahan


Drake Callahan


Plecsnik :
Still love you Origin12Still love you Bushpi10Still love you Olipic10Still love you Dickst11
Join date :
2018. Jul. 08.
Tartózkodási hely :
-
Hozzászólások száma :
5

Still love you Empty
TémanyitásTárgy: Re: Still love you   Still love you EmptyCsüt. Jan. 03, 2019 11:57 am



Mila & Drake
És akkor most kéne okosnak és sármos lenni, nem igaz? DE, nagyon igaz, csak éppen gombóccá szűkölő gyomorral és pattogó idegekkel nem annyira egyszerű ez. Az agyam még mindig alig akarja felfogni, hogy a hajszának vége, az évek óta tartó keresésnek a gyümölcse épp itt van a karjaimban. Túlontúl szép a gondolat, a valóság, hogy félek elhinni.
-Kis butus... -Valahol nevetve, valahol fájdalmasan ejtem ki ezt a két szót. Nem hitte volna, hogy keresni fogom? Miért nem? Ennyire megbízhatatlannak tartott akkoriban? Mondjuk... amilyen balhés iskolás éveim voltak, lehet van benne valami. És az is tény, hogy ha nem tűnt volna el életem szerelme, lehet sosem komolyodtam volna meg. Igaz, anyám szerint még most sem történt ez meg. Nem tudok mást tenni, csitítva gyorsan verő szívemet csak ölelem őt, el nem engedem s orromat fúrom puha tincsei közé. Ahh, az ismerős illat...
-Sshhh.. tudom. Láttam. Apám kapta meg az ügyet akkoriban... Húzom vissza magamhoz, távolságtartás ide vagy oda... ajj, menjen a picsába! Csak ölelni akarom, simogatni a hátát és elhinni, hogy talán.. hogy talán újrakezdhetnénk. Ő és én.
-És én...? Én sem vagyok semmi se? Mocskosul égetik a torkomat ezek a szavak, de nem tudok ránézni, miközben ezt kérdezem. -Ú-úgy értettem hogy hozzám.. haza...
Idézet@
Vissza az elejére Go down
Milarosa Dawson


Milarosa Dawson


Plecsnik :
Still love you Origin12Still love you Bushpi10Still love you Dickst11
Join date :
2018. Jun. 16.
Tartózkodási hely :
Úton
Hozzászólások száma :
17

Still love you Empty
TémanyitásTárgy: Re: Still love you   Still love you EmptyCsüt. Jan. 17, 2019 7:19 pm



I'm...fine...


Nem hiszem el hogy.... itt áll előttem, és kicsit férfiasabb és magabiztosabb mint a bálon volt, bár már akkor is figyelemre méltó volt, és minden lány az én helyemben akart lenni, hogy végül neki mondtam igent, és vele táncoltam a bálon, és mi lettünk a bál király és királynője.
A karjaiba simulva hagyom egy pillanatra hogy elragadjon minden emlék, és érzés és kibuggyan belőlem a sírás, mert mindez annyira réginek tűnik. Az intézetben olyan furcsán telt az idő, sosem tudtam mikor milyen nap van. Egyhangú volt minden, és a napok is egyfajta monotonitással teltek. Hoztak, vittek, próbálgattak vért vettek és mindenfélét mondtak hogy csináljak, és emlékekkel, rémképekkel kínoztak ha nem tettem.
Könnyes szemmel pislogok fel rá ahogy leszid és nem is tudom mit látok a szemeiben de talán fájdalmat és halvány reményt. Oh, Drake! Visszabújok az ingjébe.
- Értem... a ház.... benőtte minden már nem is.... emlékeztet a régi.... a régi házra - szipogom, hiszen elmentem és megnéztem mi maradt belőle, de elhagyatott lett minden. A családi fészek, a meleg konyha és nappali, mind mind kietlen sivárság. Kifosztott falak semmi többek.
- Mi lett.... a nyomozás...vége? - kérdezem végül, ahogy ismét érzek elég erőt magamban hogy felpillantsak a szemeibe.
- Drake, én.... honnan tudhattam volna...? - görbül le a szám széle, hiszen azt sem tudtam hogy emlékszik-e még rám.
- A bál után én... elvesztem és azt hittem... azt hitted higy direkt nem mentem el és... - utólag belegondolva elég hülyeség így szabadkozni egy sok évvel ezelőtti dolog miatt így inkább el is hallgatok.
- Mennem... kellene...- szólalok meg lassan, hiszen neki sincs végtelen ideje, ebben biztos vagyok.





• •
Vissza az elejére Go down
Drake Callahan


Drake Callahan


Plecsnik :
Still love you Origin12Still love you Bushpi10Still love you Olipic10Still love you Dickst11
Join date :
2018. Jul. 08.
Tartózkodási hely :
-
Hozzászólások száma :
5

Still love you Empty
TémanyitásTárgy: Re: Still love you   Still love you EmptySzomb. Ápr. 13, 2019 1:10 am



Mila & Drake
Piszkosul nehéz racionálisan gondolkodni és létezni, miközben diákéveim legszebb és egyben legkínzóbb csillaga feszül bele az ölelésembe. Hosszú volt minden perc és nap és hét nélküle, hát még a hónapok,az évek... Egy pillanatra sem tudhattam, hogy él-e még, vagy ha él is, emlékszik-e rám. Gyötrelmes idők voltak, egészen addig magam sem hittem, hogy a nagyszájú csajozógép, aki voltam... ennyire vágyódva pusztul el minden egyes nappal az imádott mézhajú királynő után.
-Igen... tudom. Miután eltűntnek lettél nyilvánítva felfüggesztettél az örökösödési procedúrát. Mivel nem kerültél elő... állami tulajdon lett a telek. Vagyis hogy.. nem egészen... -Vakarom meg zavartan a fejem, hiszen hogyan is lehetne értelmesen előadni, hogy hitelt vettem fel azért, hogy visszaszerezzem neki? Tuti hülyének fog nézni... inkább nem is fejezem be tovább a dolgot, csak simogatom a hátát. Még az sem biztos, hogy továbbra is akarja látni a képemet. Nem tudhatom... és éppen ezért olyan idegőrlő ez az egész.
-Nem sok jó... döglött akta lett belőle. Nem volt elég bizonyíték. Mosolygom rá kedvetlenül, hiszem apámat szörnyen bántotta a dolog. Rühellte a döglött aktákat, mit minden önérzetes zsaru. Elvégre ez azt jelentette, hogy egy ügy kifogott rajta.
-Nem is tudom... híres női megérzés? Mittudomén... az egész olyan... áhh.. Hangosan szakad ki belőlem egy sóhajt, talán távozott vele a felgyűlt frusztrációm is. -Amíg apám kezébe nem került az ügy... tényleg azt hittem. De utána... hát... sok minden megváltozott. Többek között én is.
A szavaira csak keserű mosoly csúszik a számra, hetykén, amolyan.. régi én-esen. Ellenben a kezem csak szorosabban fogja őt, főleg így, hogy menni akar. Meg a francokat, egy fél örökkévalóság volt megtalálni őt így is.
-Oké, mondjuk beülhetnénk ott abba a pizzázóba. Éhen döglök. Mutatok az úttest túloldalára és kézen fogva megindulok arra. Meg a francokat fogom én itt őt elengedni. -Egy csomó mesélni valónk van szerintem... mikor van a következő műszakod?
Idézet@
Vissza az elejére Go down
Milarosa Dawson


Milarosa Dawson


Plecsnik :
Still love you Origin12Still love you Bushpi10Still love you Dickst11
Join date :
2018. Jun. 16.
Tartózkodási hely :
Úton
Hozzászólások száma :
17

Still love you Empty
TémanyitásTárgy: Re: Still love you   Still love you EmptyPént. Május 10, 2019 11:43 pm



I'm...fine...


Szinte várom hogy mikor fog csörögni az ébresztőórám hogy felkeljek. Álmodtam már korábban is Drakeről, hogy eljön, megtalál és boldog házasságot kötünk és mindig sírva ébredtem fel hogy ez csak a múlt és egy álom. Már sosem lesz olyan semmi mint régen és nem hittem volna hogy valaha is látom még őt. Most pedig el sem akarom engedni, de el kell, hiszen nem lehet itt örökké. Biztosan elfoglalt és csak... biztos csak szemrehányást akart nekem tenni.
Annyira szeretném ezt hinni és annyira mélyre vág a jelenléte és nem tudok nem a szüleimre gondolni. Akik már nincsenek itt és soha nem is lehetnek.
- Értem. Szóval... az államé lett - sóhajtok fel hiszen eddig nem igazán jutott eszembe mi lett a ház sorsa. Amikor ott jártam, álcáztam magam és csak megnéztem hogy hogy néz ki de már nem volt otthon érzése többé. A falak megpenészedtek és a vakolat is lehullott. A régi szobám nagyjából érintetlen maradt de kipakolták. A narancsos falak egykor vidáman festettek. A kert lelakott és vadon lett. Elveszett minden, mi egykor volt.
Drake mellkasára simulok egy kicsit, még mindig elférek az álla alatt és nem is kell ágaskodnom.
- Döglött... no... igen - sóhajtok lemondóan, hiszen honnan is tudta volna a rendőrség ha még én sem tudom? Pedig én még élek, és megszabadultam, de... hetekig rémálmom volt hogy megtalálnak és újra visszavisznek oda. Elfog a pánik a gondolatra is hogy mi lehetett volna.
- Én... nagyon sajnálom Drake! - mormogom és nem is biztos hogy hallja amit mondok.
- Magasabb lettél - értek vele egyet ahogy felpillantok még mindig könnyes szemekkel, és nem segít az sem ahogyan néz rám. A szemei... oh egek. Nem gyűlöl engem, még ezek után sem. Bele sajdul a szívem.
- Én... én most ebédeltem és... mennem kellene - próbálok elhúzódni tőle hogy a motoromhoz férhessek. Biztosan neki is mennie kellene már.
- Holnap délután, de.... biztosan várnak rád, menned kellene - javaslom, de olyan nehezen indulok el, és satuként fog. Emberként talán még fájna de így...
- Kérlek Drake.... eressz el - húzom el magam megint hogy engedjen utamra. Bár nem tudom hogy fogok hazajutni hiszen egyenlőre nem igazán látok a sírástól. A koncentrációról meg ne is beszéljünk.





• •
Vissza az elejére Go down
Ajánlott tartalom





Still love you Empty
TémanyitásTárgy: Re: Still love you   Still love you Empty

Vissza az elejére Go down
 
Still love you
Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 1 oldal

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
DC Universe FRPG :: Játéktér :: Jump City-
Ugrás: