There's the whole Universe to have fun. Stay or run?
 

HomeHome  CalendarCalendar  Gy.I.K.Gy.I.K.  KeresésKeresés  TaglistaTaglista  CsoportokCsoportok  RegisztrációRegisztráció  BelépésBelépés  
Belépés
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
Multiváltó
Felhasználónév:


Jelszó:


Chatbox
Oldalunk
Latest topics

» Rush Judgement - Dinah és Connor
by Dinah Laurel Lance Csüt. Nov. 15, 2018 5:54 pm


» Unnatural Selection - Ivy & Constantine
by Pamela Isley Csüt. Nov. 15, 2018 10:21 am


» John/Slade /Conner modműhelye
by John Constantine Szer. Nov. 14, 2018 4:35 pm

Statisztika
Hatalmi Harcok
Gotham

Noname

Hero

Poison Ivy

Villain
Metropolis

Noname

Hero

Noname

Villain
Central City

Noname

Hero

Noname

Villain
Star City

Noname

Hero

Noname

Villain
Jump City

Noname

Hero

Poison Ivy

Villain
Atlantis

Noname

Hero

Noname

Villain
Top posting users this month
John Constantine
 
Faye Fairthorne
 
Proinsias Cassidy
 
Pamela Isley
 
Alkotó
 
Lobo
 
Slade Wilson
 
Ares
 
Barbara Gordon
 
Vandal Savage
 
Music

Share | 
 

 way down we go - Clark && Diana

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
SzerzőÜzenet


avatar


Join date :
2018. Oct. 14.
Tartózkodási hely :
Metropolis
Hozzászólások száma :
5

TémanyitásTárgy: way down we go - Clark && Diana   Vas. Okt. 28, 2018 3:47 pm


I know you, you know me
A sziluettje lágyan áramlik keresztül a városon - abban bízik, hogy a remélt helyén találja a férfit, a szerkesztőségnél. Hosszú idő eltelt, mióta visszaadták az életét neki, s mióta megküzdöttek. Lehetséges, hogy egy oldalon állnak, hogy a liga vénáikon át egymáshoz kapcsolta őket, de más külön információ híján mondhatni, számára ismeretlen a Superman néven ismertté vált féri. Nem sikerült megismernie igazán. Elszórt párbeszédek. Karcsú találkozások. Csonka életútismeret. Hiszen utána olvasott ő, s nem feledett semmit se, amit látott, amit érzett, vagy amit Bruce netalán mesélt róla. Evégett, vagy épp ennek ellenére gondolta, hogy nem lesz belőle baj, ha meglepetésszerűen kapja el - ki tudná megjósolni.
Civil öltözékében járja az utakat. Cipő sarka kopog, miközben baktat előre. Gondolatai tengerében ezer arc, millió emlék és még több érzés hullámzik vadul. Ő most mégis egyetlen emberre koncentrál. Attól függőn, hogyan reagál majd a férfi, annak kapcsán próbál majd lehetőségébe kapaszkodni, s megismerni őt. Szentül meg van róla győződve, bár ismeretlenül is érdemes rá, hogy teljes vállszélességének támogatását élvezze Clark, Diana jobb szereti ismerni azt, kiért, s ki mellett kockáztat.
- Elnézést, tudna nekem segíteni? szólítja meg, amint hallótávolságba kerül tőle. Arcán játszik játékos mosolya, s meg is villantja legkedvesebb tekintetét. Nem húzódik el a civil álcájába mártott férfi mellől, tekintetét le nem venné róla. A mellkasán ott virít a szerkesztőségi biléta, mely engedélyt adott rá neki, hogy egészen a csodafickóig eljusson. Elégedetten ácsorog előtte. Ebédszüneten van maga is, a múzeumban ritka a pihenőidő. Diana úgy gondolta, hogy ezen a keddi délután nem lesz baj, ha egy picit nélkülözik a férfit. S, ha okra lesz szükség, adhat interjút az újságírónak a munkája révén. Egy múzeum mindig tele van értékes cikkalapanyagokkal. Ha úgy van...
- Diana Prince. nyújtja jobbját a férfi felé, ami persze egy finom színjáték csak a közönségük előtt. Nem volna oka rá, hogy bemutatkozzon, hisz ismeri, de mivel épp elvonná a munkájából, talán szükség lesz egy enyhe magyarázkodásra, ami majd alaphangot ad kettejük összetalálkozásához. - A múzeumtól küldtek, tudja. Enyém az őskövületi részleg... cserkész egy puha nevetést a szavai közé, majd fejét oldalra billenti. - Szükségem lenne magára. Mit gondol, megoldható most? Nem sürgős, ha épp dolga van. visszakozik, ne gondoljon világrengető zűrzavarra, majd a tisztán látás kedvéért hozzáteszi. - Nem ismerjük egymást. Arra gondoltam, hogy talán megadhatnánk az esélyt rá, hogy tisztázzunk ezt-azt, ha volna kedve hozzá. finom, türelmes mosoly terül szét ajkain, majd lágyan egymásba fésűli ujjait, s megvárja, mit felel a férfi.


ours | szia  bow  

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése


avatar


Join date :
2018. Aug. 30.
Tartózkodási hely :
Metropolis
Hozzászólások száma :
6

TémanyitásTárgy: Re: way down we go - Clark && Diana   Hétf. Nov. 05, 2018 7:03 am



Diana & Clark ©️️️️️


Egy újabb nap. A szerkesztőség olyan, mint egy lekicsinyített Metropolis. Nyüzsgő kaptár, ami sosem képes az alvásra, pihenésre. Lois is ilyen. Ő királynő a többi között, ami viszont azzal az átkos mellékhatással jár, hogy alig látom őt. Kettőnk közül, pedig láthatóan ez csak engem zavar.
Amióta visszahoztak a sírból már nem vagyok ugyanaz az ember.... de ők sem tudnak engem ugyanúgy kezelni. Hetekig ki sem dugtuk az orrunkat a lakásból, most meg két hete Brazíliában hajtja 'A STORY'-t de ez engem nem vígasztal annyira, mint kellene. Amióta pedig újra feltűnt a vörös köpeny az égen a város is elcsitulni látszik. Legalábbis egyenlőre mindenképpen. Conner azóta egészen bevált, mint segítő, nem kell mindenhol nekem lennem, kicsit úgy érzem magamat, mint egy nyugdíjas mielőtt otthonba akarnák zárni. Mindenki egy kicsit lábujjhegyen jár körülöttem, hogy ne zavarjanak és ne sejtsek semmit.
Éppen lezárok egy újabb, szinte semmitmondó sportcikket a Metropolis focicsapatáról, amikor őtlépi a küszöböt. Ezer közül is felismerném.. olyan egy kicsit, mintha minden más elcsitulna körülötte. Az emberek valószínüleg néhány másodpercig figyelik, várva, hogy kihez érkezhetett egy ilyen nő. Én akkor állok fel az asztalomtól, amikor mellém érne és lassan emelem rá a tekintetemet. Utána pedig egyszerűen nyüzsög tovább az egész. A jó cikk sosem aludhat nem igaz.
Diana talán megkönnyebbülést jelenthet az átkos hétköznapok szorító markából. Én akartam a civil életet is. De őszintén megvallva nem gondoltam, hogy egyedül fogom élni.
-Az attól függ.-máris mosoly bújik meg ajkaim szegletében. Ha szükségük van rám, ha csak egy látogatásról is legyen szó, mindegy. Egy kicsit kiszabadulhatok az égig érő sajtó palotájából. Még mindig sokan tartják a szemüket rajtunk, nem lennék benne biztos, hogy valahol a világ végén nem csördül meg máris Lois telefonja, hogy tud-e lélegzetelállító vendégemről, aki a zsúfolt irodán keresztül is nyíl egyenesen hozzám sétált.
Felém nyújtja a kezét, én pedig örömmel fogom tenyerembe törékenynek tűnő ujjait.
-Clark Kent.-biccentek egyet, de ezek hiénák, valaszínüleg a kettőnk mosolyából is olyan cikket tudnának írni, hogy egyszerűen kidalolna az ablakon. Lassan engedem el a kezét, közben máris várok, hogy mit eszelhetett ki.
Szavai édesen csengenek a nevetésével. Őskövület. Találó.
Úgy teszek , mintha hosszas fejtörésre lenne szükségem az ajánlatán, pedig részemről egyértelmű a válasz. A ligával kapcsolatban is sok megbeszélni valónk lenne és Diana egy kicsit olyan... mindenki édesanyja típus, gondolom szereti tudni, hogy mi történik a körülötte dolgozókkal.
-A most az pont alkalmas. Éppen befejeztem egy cikket. Mit szólna egy kávéhoz? A mai nap még kint sem voltam a levegőn.-ajánlom fel neki, közben még gyorsan néhány kattintással elküldöm e-mailben a befejezett cikket és leállítom a gépemet. Én főleg a sport rovatba írok, így nem hiányolhatnak kifejezetten, ha valami sürgős esik be. Az nem kifejezetten az én asztalom.
Mellé lépek és finoman kitartom a karomat, hogy ha szeretne bátran karoljon belém.
There is a superhero in all of us.

We just need the courage to put on the cape.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
 
way down we go - Clark && Diana
Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 1 oldal

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
DC Universe FRPG :: Játéktér :: Metropolis-
Ugrás: