There's the whole Universe to have fun. Stay or run?
 

HomeHome  CalendarCalendar  Gy.I.K.Gy.I.K.  KeresésKeresés  TaglistaTaglista  CsoportokCsoportok  RegisztrációRegisztráció  BelépésBelépés  
Belépés
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
Multiváltó
Felhasználónév:


Jelszó:


Most történik
∇ 2019.01.04 - Jump City: Robotméhek támadták meg a belvárost. 3000 ember fertőzött, egy harmada már halott vagy haldoklik. Kijárási tilalmat rendeltek el.
∇ 2019.01.05 - Gotham City: A termőföld öntözővizét megfertőzték. Magas koncentrációjú idegméreg vegyült a vízbe. Batman minden erejével azon van, hogy reggel ne induljon be az automatikus öntözés.
Chatbox
Oldalunk
Latest topics






» Ha melletted ébrednék
by Lobo Yesterday at 2:13 pm
Statisztika
Hatalmi Harcok
Gotham

Batman

Hero

Poison Ivy

Villain
Metropolis

Noname

Hero

Noname

Villain
Central City

Noname

Hero

Noname

Villain
Star City

Noname

Hero

Noname

Villain
Jump City

Noname

Hero

Poison Ivy

Villain
Atlantis

Noname

Hero

Noname

Villain
Top posting users this month
Sandra Wu-San
 
Faye Fairthorne
 
John Constantine
 
Dick Grayson
 
Song Taewon
 
Harleen Quinzel
 
Orin
 
Raven Roth
 
Conner Kent
 
Proinsias Cassidy
 
Music

Share | 
 

 Faye & Dick - Good or bad and a nice butt meeting

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
SzerzőÜzenet


avatar


Join date :
2017. Oct. 26.
Age :
31
Tartózkodási hely :
New York - Gotham
Hozzászólások száma :
18

TémanyitásTárgy: Faye & Dick - Good or bad and a nice butt meeting   Szomb. Jan. 12, 2019 8:28 pm


Faye & Dick
Később talán látogatást teszek Clarknál is, ha belefér az időmbe, egyelőre egy nő miatt érkeztem. Tudnom kell, hogy miféle és hogy dolgozik. Olyan ügyeket oldott meg, amiknek a végkimenetelen nélküle talán balszerencsés lett volna. Ezen okból kifolyólag úgy gondolom, hogy a mi oldalunkon állhat. Ha többet tudnék meg róla, akkor talán alkalmas lehete az Igazság Ligájába is, mint tag, olyasvalaki, akit idő közben el lehet érni, és kisegítene minket, itt Metropolisban, ha épp Clark nem érne rá. De ezzel a saját inkognitómat is kockáztathatom. Épp ezért, igyekszem óvatos lenni. Azt már tudom, hogy a múzeumban dolgozik, és egyes esetnél személyleírások is terjengtek róla, bár azokra kevéssé támaszkodtam, egy eset, egy durvább volt, ott lefuttattam pár arcfelismerő programot, és Cybor segítségét is kértem, vannak olyan esetek, amikor az ő elemző képessége szükséges, főleg ilyen technikai ügyeknél, hamarabb megtalálja az adatokat a világhálón, mint egy egyszerűbb algoritmus.
Így volt hang anyagom is, aztán lekövette a hangot egy múzeumig, ahol épp tevékenykedik, innentől sima ügy volt. Viszont, aggasztott egy kissé, hogy pénzért akár ölni is képes. Az ilyesfajta emberek más morális mércék szerint élik az életüket. Mi volna a garancia, hogy nem megy-e valamely Liga tag ellen, ha épp akkora pénzt kap érte? Teszem azt, Lutor fizet neki, hogy likvidálja Clarkot, mert elég közel van hozzá, bár… Amilyen egomán, megalomán fazon Lutor, így azt a dicsőséget inkább magának akarná begyűjteni, de ki tudja…
Metropolis első emberét eltenni láb alól? Nem lenne túl nagy dicsőség, tekintve, hogy mennyire szeret minket, embereket, én pedig a meséit, a Kriptonról, de ez huszadrangú, ha valami elmeroggyantnak a begyében van az ember, vagy épp földönkívüli, mert épp közvetve miatta halt meg a rokonsága. Az erősebbet könnyebb hibáztatni, mert állítólagosan ők okozzák a kárt. Na mindegy. Hozzászoktam már, mondjuk ha magam nem is vagyok olyan erős, Clarkhoz képest, igen, amióta itt vagyok vele példálózok, de nekem is lehetnek példaképeim,na! Bruce után, természetesen.
Noha az árnyékából már rég kinőttem, mondjuk nem ártana ellátogatnom arra is, Gothamban is lehet pár érdekes arc. Nem kérdéses, hogy fontos szerepet tölt be az életemben, a Liga bővítése, nem megszállottság, csak reálisan látom a jövőt, kellenek az olyan emberek, akik az erejükkel akár csapatban is tudnak tenni az emberiség érdekében. Ráadásul ehhez már megvannak a különböző álcák, nekem is elég feltennem egy maszkot a szemem elé, és egy hangtorzító se árt, ha arról van szó, és már fel se ismernek, ha nem akarják azt látni, amit, mert nem akarják elfogadni , a maguk védelme érdekében, vagy ennyire nem látják, az-az ő dolguk.
Itt vagyok, a Metropolis-i múzeumba, adott esetben, nem így intézném az ügyet, de kíváncsi vagyok. Zárásig még van pár óra, nemrég egy új szárnyat is megnyitottak, ahol interaktív bemutató mellett, még egy-két itteni dolgozó is segít vezetni a tárlatot. Szépen haladok a sorral, meghallgatom az előadásokat, érdekelnek, hogy ne érdekelnének, különösen a kor harci technikái, így kissé le is ragadok az előadást vezető nőnél, vörös a haja, és nagy átéléssel mesél, ő volna? A civil munkája pedig efféle? Nem kéne meglepődnöm annyira, de amit John bőgött el az egyik alkohol mámoros éjszakáján az egyik kocsmában, az alapján illik rá a leírás, na nem nekem öntötte ki a lelkét, hanem a csaposnak, utána is jártam az ügynek, csak eleget kellett fizetnem. John-t meg túl könnyű lett volna megkérdeznem, a végén még figyelmeztethetné, hogy nyomozok utána, és találkozni akarok vele, és kikerülne. Azt nem akartam. Így marad a megfigyelés és a telefon, igen, telefonon fogok tőle kérni egy találkát, az mégis csak normálisabb dolog, mint megvárni egy sötét sikátorban, ami félreérthető.
Hamarosan viszont azt veszem észre, hogy figyelnek, nem kimondottan engem, és nem is az én „célpontomat” hanem, úgy általánosságban egyfajta feszült figyelem alá került az egész múzeum ahol vagyunk. Mielőtt idejöttem, körbenéztem a kameráknak is, így tudom, hogy hol vannak vak foltok, feltűnésmentesen indulok el arrafelé, és itt-ott még azért megállok én magam is. Szinte mellettem esik el, álomba szenderülve az egyik ember, miféle ember lennék, ha nem lennék felkészülve az efféle helyzetekre? A motoros kabátom alatt, a ruhám pihen, ahogy a nadrágom alatt is, a jelmezem… Ennyit erről. A gázmaszkot előbb veszem elő, mert azért valljuk be, én is megszédültem kissé, talán altató, remélem, hogy az. Kell néhány pillanat, hogy a légzésem stabilizálódjon és összeszedjem a gondolataimat. Ledobom magamról a maradék ruhámat, botladozva, de sikerült eljutnom a vakfoltig, ne felejtsem el Cyborggal töröltetni a kamerákat, vagy , majd magam is megteszem, ha ennek vége.
- Ez…elaludt bazmeg! Nem vette fel a gázmaszkot! – rúg bele valaki a bejárat környékén az egyik biztonsági őr forma alakba, feltűnt, hogy túl mamlasz és inkább beillett hegyomlásnak, semmint biztonsági őrnek, de nem én vettem fel ide ugyebár, és az esze is úgy tűnt vajmi kevés.
- Mindegy, ott lesz az-az áldozó tőr, valahol a kincstárban őrzik, csak le kell menni érte, és megszerezni. – a szemeimet forgattam, milyen jó, hogy nem ezért jöttem ide,ugye? Akár-ha egy randin volnék. A ruhámat el kéne tűntetnem, mert miért ne lenne feltűnő egy esetleges rendőrségi nyomozás esetén, egy elhagyott ruhakupac, nem? Elég lenne dns mintát venni abból is. Igen, a részletekre is figyelni szoktam.
- Tedd el a fegyvered, Matt, semmire sem szabad rálőni, a főnök azt mondta, hogy az értékekre vigyázni. – orrolt le egy mélyebb hang valakit.
- Ja, a köcsög műtárgy imádó buzi… - nekem kapásból nő jutott az eszembe, de az inkább éjszaka tevékenykedik, és nem szereti másokkal végeztetni a piszkos munkát, de majd meglátjuk.
- Tartsd még magadon a cuccot, nehogy elaludj nekem is, mint az a barom. – a szemeimet forgattam, megkerültem egy szarkofágot, és vártam, hogy elhaladjanak mögöttem. Pillanatnyilag a vörösről el is feledkeztem, majdnem. Tudtam, hogy miatta jöttem, de változnak a prioritások, ha épp piti műkincs tolvajok tűnnek fel a felszínen. Érdekelt viszont az áldozó tőrük, régóta vagyok a szakmában, így tudom, hogy akár idézni is képesek vele egyesek, bármiféle szarságot, különböző dimenziókból. Amikből nagy bajok is lehetnek, akár.

music: Uprising ● notes: Already  ● words: 972● ©️
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése


avatar


Join date :
2018. Sep. 09.
Tartózkodási hely :
Metropolis
Hozzászólások száma :
36

TémanyitásTárgy: Good or bad and a nice butt meeting [Dick & Faye]   Yesterday at 8:37 pm



Nightwing & Faye ©??
Curious. Unstoppable even. But compassionate enough to heal the world. Just a little bit.


Briliáns ötlete támadt az igazgatónak. Hogy egy kicsit növeljük a múzeum látogatottságát, egy kicsit interaktívabbá tettünk egy-két tárlatot. Ez teljesen jól hangzott – elméletben – egészen addig a pontig, amíg az egyiptomi tárlat kurátoraként rám nem bízták a nepáli és indiai interaktív standot. Na, ne értsék félre, nem mintha nehezemre esett volna olyan fegyverekről és használatukról mesélni, amiket jól ismerek – bár nem azért, amiért gondolnák, a történelem adta a kezembe ezeket a fegyvereket, nem az érzelmi indíttatás – egyszerűen csak… Nem is tudom. Amikor kikeltem reggel az ágyból, volt egy ilyen zsigeri megérzésem, hogy talán jobb volna ma nem bemenni, de mivel csak megérzés volt – 2400 éves és csalhatatlan, de megérzés – nem tudtam valid érvet felsorakoztatni mellette. Így történt, hogy bár ösztönösen tiltakoztam a mai nap ellen, mégis itt voltam, és vezettem az indiai tárlatot, egyiptomi specialista lévén.
- A khukuri, vagy közismertebb nevén kukri az indiai szubkontinens machete típusú hosszú élű kése. Jellegzetessége, amint az jól látható, hogy a pengéje befelé görbített. – kezemben egy valódi kukrit tartottam, és ezen a ponton megemeltem kissé, hogy az én körülbelül ötven fős csoportom minden tagja jól láthassa – A körülbelül tizenöt, tizenhét hüvelyk hosszú, tizenöt és harmincegy uncia súlytartomány közé eső kés a nepáli születésű ghurka katonai egység kitalációja, mely egészen a 19. századig nyúlik vissza. – Még mindig nehezemre esett elhinni, hogy bár ez már igencsak a 21. század, itt, Amerikában még mindig unciában mérik a súlyt és hüvelykben a hosszt. Ismerem a mondást, miszerint ha Rómában élsz, viselkedj úgy, mint a rómaiak, és bár mulattatott ez a szólás, hisz éltem Rómában, nem is keveset, még mindig lenyűgözött a tény, igaz, negatív értelemben, hogy képtelenek voltak a szabad amerikaiak adaptálni egy sokkal logikusabb, sokkal átláthatóbb súly-és hosszrendszert. Hisz Rómában is metrikus számrendszert használnak! – A kukri jelentősége sokkal nagyobb, mint csupán fegyver volta. Megannyi örökség és hagyaték rendelkezik a családi kukriról, és érdekes módon házassági ceremóniák díszvendége is. A mi tárlatvezetésünknek is van ma egy díszvendége, méghozzá az Animus 4000, mely lehetővé teszi, hogy kamerás érzékelők segítségével mi is kipróbálhassuk, milyen is lehetett kukrival bánni. Ki szeretné kipróbálni?
Érdeklődtem elsősorban az egybegyűlt gyerekektől, akik egy emberként kezdtek lelkes és felettébb hangos „én! én!” kántálásba. Már éppen azon voltam, hogy rácsatlakoztatom az első gyermeket a VR-szemüvegre, és a kezébe adom a vezeték nélküli, de teljesen veszélytelen kukri replikákat, hogy kipróbálhassa egy ember nagyságú képernyőn át, hogy milyen ezekkel a csodálatos fegyverekkel bánni, amikor besűrűsödött és nehéz fajsúlyúvá vált a levegő. Na, tessék. Itt a csalhatatlan megérzésem. Még nem tudom, mi történt, és a riasztó sem szólalt meg, de a megérzésem ritkán hagy cserben, úgyhogy rövid töprengés után drasztikus megoldás mellett döntöttem.
- Nyomatékosan kérek mindenkit, hogy őrizze meg a nyugalmát, és nagyon figyeljen rám. Komplikációk merültek fel a tárlatvezetés kapcsán. Kérem, fáradjanak utánam, megmutatom a legközelebbi vészkijáratot.
Hagytam magam után egy kis konfúziót, de amikor határozottan és magabiztosan megindultam a vészkijárat felé, lassú bizonytalansággal elkezdtek utánam poroszkálni az emberek. Beletelt egy kis időbe, mire az az ötven lélekszámú kis csoport libasorban áthaladt a kijáraton, és a vége felé már valami gyanúsan bódító, hűvös illatot is érezni kezdtem, úgyhogy jobbnak láttam előrángatni egy vászon zsebkendőt a zsebemből, és az orromhoz szorítani, amíg az utolsó emberek mögött bereteszeltem az ajtót. Ha altatógáz terjeng az épületben, az csak bajt jelenthet. Na de milyen bajt? A zsebkendő megteszi a hatását, de nem volt az igazi. Leginkább azért sem, mert az egyik kezemet állandó jelleggel igénybe vette volna, de szerencsére támadt egy briliáns ötletem. Bizony. Nem csak egyiptomi meg indiai tárlatunk van nekünk, hanem első meg második világháborús épp úgy. Szaporán átkopogtam arra a tárlatra, és kurátor lévén kulcsokkal könnyedén feltártam egy-két vitrint, célirányosan azt, amelyikben gázmaszk volt.
- Nos… Nem tegnap volt, hogy utoljára ilyen volt az arcomon… Az anyátok úristenit kell megtámadni egy múzeumot. Hát nem volt ezeknek gyerekszobájuk? Tényleg nem kellett volna ma felkelnem az ágyból…  – mérgelődtem-morgolódtam, míg felcsatoltam az arcomra a gázmaszkot, aztán átkopogtam a szomszédos tárlatra egy spártai lándzsáért, az egyiptomira egy pár kopeshért, végül vissza az indiaira a korábbi kukriért, többek közt. Utolsó célállomásom egy kameraszoba volt, aminek segítségével bemértem a rosszcsontokat, és a lehető legrövidebb úton eléjük vágva az útjukba sodródtam. Önmagamban nem vagyok egy rémítő látvány, de bárkit tetten ért volna, ha ott áll előtte egy mai szemmel ijesztő gázmaszkban, egy fél fegyverarzenálban, hosszú, vörös hajjal.
- Van bátorságotok csak úgy betörni a más otthonába, és önkényesen randalírozni, mint valami vandálok!
Felkészültem arra, hogy nem fogják hagyni, hogy az útjukat állom, így első körben a spártai lándzsáért nyúltam, készen egy esetleges lendületes támadásra.


Szavak száma: 748 szó

Note: Love Love Love
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
 
Faye & Dick - Good or bad and a nice butt meeting
Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 1 oldal

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
DC Universe FRPG :: Játéktér :: Metropolis-
Ugrás: