There's the whole Universe to have fun. Stay or run?
 

HomeHome  CalendarCalendar  Gy.I.K.Gy.I.K.  KeresésKeresés  TaglistaTaglista  CsoportokCsoportok  RegisztrációRegisztráció  BelépésBelépés  
Belépés
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
Multiváltó
Felhasználónév:


Jelszó:


Chatbox
Oldalunk
Latest topics

» Célkeresztben - Joker és Slade
by Joker Yesterday at 10:34 pm



» 1. Minikaland - ismertető és jelentkezés
by Lobo Vas. Ápr. 22, 2018 9:06 pm

» Kész vagyok!
by Dwarfstar Vas. Ápr. 22, 2018 6:42 pm

» Avatarfoglaló
by Dwarfstar Vas. Ápr. 22, 2018 6:41 pm
Statisztika
Top posting users this month
Zatanna Zatara
 
John Constantine
 
Andrej Volkonov
 
Eric Needham
 
Pamela Isley
 
Sandra Wu-San
 
Slade Wilson
 
Alkotó
 
Lobo
 
Joker
 
Music

Share | 
 

 Terhes örökség - Zatanna & Constantine

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3  Next
SzerzőÜzenet


avatar


Join date :
2018. Feb. 01.
Tartózkodási hely :
Gotham és a világ bármely pontján
Hozzászólások száma :
66

TémanyitásTárgy: Re: Terhes örökség - Zatanna & Constantine   Pént. Ápr. 06, 2018 3:42 am


Constantine & Zatanna


Semmi sem tesz boldogabbá, mint, hogy John mellett lehetek. Végre nem a gondok és a bajok jutnak az eszembe, hanem a jóleső érzés, ahogy itt ülhetek vele kettesben. Amikor említettem az italt, egy halvány mosoly is végigsuhant az ajkamon, mert tudom, hogy a Whiskey-je az biztosan van a bárpultjában, vagyis a hűtőjében a sör mellett. Hogy mennyire nem változott és ennek nagyon örülök. Hosszú éveken át itta a Bárban pohárszámra a sörét és a Whiskey-t. Szinte magam előtt látom most is, ahogy a pultnak támaszkodva kortyolja az italát. Már azt sem számoltam, hogy mennyi időn keresztül néztem őt, ahogy ott ült. Felvillan a szemem előtt a jelenet. Aztán a sorra elszívott cigarettája, mit egymás után emelt ajkai közé. Most is feldereng az a mozdulata. Imádom, ahogy azzal a hanyag és flegma stílusával támasztja a pultot. Minden pillanata előttem van, még ennyi idő elteltével is. Sugárzik belőle az a fajta magabiztosság, amit talán kevesen vesznek észre, de én nagyon jól ismerem minden rezdülését.
- Neked is egészségedre John, Kedvesem!- emelem mellé koccintásra a kapott poharat. Az ital majdnem ki is loccsan, mert azt nem mondhatni, hogy szűken mérte az adagolást. De miért is ne kóstoljak bele? Nem vagyok egy italos, de néha jól is esik egy-egy pohárral meginni valamit, ahogy most is kedvem támadt üldögélni a kanapén és az ital játékát nézni, ahogy a pohárban táncot jár a kezem lágy mozgatásával. Nem akartam semmire sem gondolni, főleg az elmúlt pár órára, de inkább most csak arra koncentrálok, hogy üres legyen a fejem. John közelsége megnyugtat. Szinte érzem a lelki békém, ahogy látom a közelemben. Biztosan sok mindenen ment keresztül, és ez az este, ahogy eltelt, nem éppen egy tökéletes randi, amit elképzeltünk. Igaz, hogy egyikünk se tehetett róla, hogy így alakult, de most már nem akarok Sargonra gondolni. Megérdemelte, amit kapott és egy cseppet sem neheztelek Constantine-ra. Én is ezt tettem volna a helyében, vagyis ugyanezt, ha nem előz meg engem.
- Maskarások közé?- nevetem el magam a kíváncsi kérdése hallatán.
- Nem éppen azok. De végül, egy véletlen hozta össze a Társulatom. Amikor elmentem innen… - halkult el egy pillanatra a hangom,- Nem tudtam mihez kezdjek. Sok fájdalom és keserűség gyülemlett fel a lelkemben. Szinte űzött a kényszer, hogy távolra jussak, és azt hittem, hogy akkor nem fog utolérni a fájdalom. Aztán egy nap – sok másik mellett- egy Színháznál jártam, ahol egy baleset teljesen elégette a díszleteket és a jelmezeket az ottani Színtársulatnak. Közben kiderült, hogy egy konkurens cég „segítette” hozzá őket a nincstelenségbe. Összetörve és reményvesztetten ültek sorban a hamuvá égett romok közt, és én arra jártam éppen. Próbáltam valahogy elterelni a gondolataikat, de nem igazán sikerült. Valahol magamat láttam bennük, és mindazt jelképezte nekem a romos hely, amit érzetem legbelül. Fel is ajánlottam, hogy segítek helyreállítani, de nem akarták, hogy megtegyem. Abban hittek, hogy ha vissza is állna az eredeti állapotban az épület, akkor talán idő kérdése, hogy ismét egy újabb „kedves meglepetéssel” a talajjal lesz megint egyenlő az épület. Így viszont maradásuk sem volt, de a megélhetésük is kockán forgott. Nagyjából így verbuválódtunk össze, és azóta is együtt Turnézunk. Körülbelül ennyi a történet, de tényleg nagy vonalakban. – kortyolok az italból. – És te, Édes? Merre vezetett az utad az elmúlt évek alatt? Biztos veled is történt sok esemény, amiről tudsz mesélni. Kíváncsian hallgatom. - emelem ismét az ajkamhoz a poharam, de közben a szemébe nézve pillantok rá. Érzem, hogy ez az erős ital a fejembe száll, de hősiesen kitartok, mert nagyon érdekel, hogy mi történt vele. Szeretnék mindent tudni, amin keresztül ment.


zene | megjegyzésed





Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése


avatar


Join date :
2018. Jan. 18.
Age :
39
Tartózkodási hely :
Ahova a rossz sors vezet
Hozzászólások száma :
61

TémanyitásTárgy: Re: Terhes örökség - Zatanna & Constantine   Szomb. Ápr. 07, 2018 4:43 pm



Zatanna & Constantine ©️️️️️


Úgy tűnik, hogy Z nem fedezte fel azt az apró kis hangsúlyt, ahogy a maskarások szót ejtettem ki jelezvén, hogy a szuperhaverjaira céloztam.
Nem hibáztatom érte, az egyesek szemében csodás és mások szerint túlértékelt brit akcentusom sokakat megzavar és emiatt a legtöbben nem is érzékelik a szarkazmust, vagy rosszmájúságot, ha éppen piszkálódó kedvemben vagyok, mert úgy gondolják, hogy a vicces angol próbálja az amcsi szlenget tolni.
Néha rá is játszok erre a dolog, de ez egy olyan titok, amit rajtam kívül senki másnak nem kell tudnia.
Z elmeséli, hogy miként futott be, mint színpadi mágus. Ha nem ismerném őt, akkor azt hinném, hogy kicsit kiszínezte a dolgot. De David Copperfield vagy Uri Geller sikertörténetével ellentétben a melegszívű és kedves Zatanna történetének hitelességében egy szó erejéig sem tudok kételkedni.
Figyelmesen hallgatom ahogy beszél és néha kortyolok egyet az italomból.
Amint felmerül a kérdés, hogy én mit műveltem az elmúlt bő másfél évtizedben lehúzom az ital maradékát és majdnem színültig töltöm a poharam.
- Nekem sajnos nem osztottak ilyen jó lapokat. - gyújtok rá egy cigire - Miután szétváltunk, visszakeveredtem Angliába, ahol a nővérem azzal várt, hogy apánk feldobta a pacskert fél éve. Sose volt a szívem csücske az öreg és az idő sem szépítette meg a vele kapcsolatos emlékeimet, így az örökség rám eső részén kívül más közöm nem is volt a dologhoz. Még a sírját sem mentem el meglátogatni.
Kortyolok az italból, hogy egy kicsit jobban megoldjam a nyelvemet. A Királyságba való visszatérés nem éppen a legkellemesebb korszaka az életemnek.
- Egy ideig a nővéreméknél laktam, de az sem volt egy kedves családi összeröffenés. Cheryllel és az unokahúgommal Gemmával nem volt rossz a kapcsolatom, de a sógorom már más tészta volt. Egy igazi bigott szentfazék a fickó, aki belevitte a családját egy elfuserált szektába, akik az Újjászületés Keresztesei néven ügyködtek. Tonynak már az sem tetszett, hogy nem vagyok egy konzervatív alkat, de amikor megtudta, hogy mivel foglalkozom.... Fogalmazzunk úgy, hogy nem volt elragadtatva a dologtól. Szerencse volt a szerencsétlenségben, hogy Gemma egyszer eltűnt és nekem sikerült megtalálnom. - újabb korty szíverősítő, újabb slukk koporsószög - Persze abból se maradt ki a mi kis világunk. Egy sátánista vadbarom akarta feleségül venni, majd feláldozni az urának. Hogy ne legyen egyszerű a helyzet, ő meg a Kárhozat serege nevű flepnisek közül való volt. A Keresztesek és a sereg szépen egymásnak estek, én meg gyorsan leléptem a lányokkal Londonba. Tonyról azóta sem hallottam.
Egy kicsit kinyújtózom, miközben próbálom felidézni a többi emlékemet otthonról. Ha Z mindenre kíváncsi, akkor többre lesz szükségünk, mint egy üveg whiskeyre....
- Londonban paranormális ügyekkel nyomozóirodát alapítottam néhány társammal abból a pénzből, amit apámtól örököltem. Cheryllel és Gemmával pedig megbeszéltem, hogy maximum családi ünnepeken találkozunk. Nem azért, mert hanyagolni akartam őket, de szerintem bőven elég volt nekik az az én világomból, amit a Kárhozat seregétől kaptak és csak úgy tudtam őket megvédeni, ha keveset érintkezek velük. Az iroda kezdett szépen felfutni, nekem meg úgy hízott az egom, mint a hízó disznó. Egészen addig jól ment a sorom, amíg egy fiatal lányhoz nem hívtak ördögöt űzni Newscastle-be. Az egész bandával kiszálltam, mert az infók alapján olyan kemény volt azt a beste. Nem szeretném sokat cifrázni a sztorit, de emberesen elcsesztem. Annyira, hogy a kislány belehalt a dologba és Pokolra került. Annyira belesüllyedtem az önsajnálatba, hogy bezártam az irodát és elmegyógyintézetbe vonultam. De ez sem segített a dolgokon. Szóval kiveszekedtem magam onnan és nekiláttam, hogy a nyomodra bukkanjak.
Szép kis sztori az már biztos. Így kell meghozni a kedvét a volt barátnődnek ahhoz, hogy ne csak egy estére újítsátok fel a kapcsolatotokat...


I tell you the ultimate secret of magic:
Every cunt can do it.
Some noise for you
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése


avatar


Join date :
2018. Feb. 01.
Tartózkodási hely :
Gotham és a világ bármely pontján
Hozzászólások száma :
66

TémanyitásTárgy: Re: Terhes örökség - Zatanna & Constantine   Vas. Ápr. 08, 2018 11:12 am


Constantine & Zatanna

Szomorúan hallgatom John szavait az elmúlt évek alatti történésekre. Soha nem volt igazi Családi szeretetben része, és nem is meglepő, hogy ez a sajnálatos tény nem is változott. Azokban az időkben, mikor Nick Bárjában voltam, és megismertem Constantine-t, azt hittem naivan, hogy mindenkinek olyan a háttere, amilyen az enyém volt. Boldog, - igaz, küzdelmes is - de szeretetben nőttem fel.
- Részvétem… így utólag is. – kortyolok még egyet az italomból. Nem ismertem őt, de mégis csak a vér szerinti Apja, aki nem igazán törődött vele, ahogy hallottam tőle nem egyszer. Valahol elég nehéz belegondolnom, hogy ilyen Szülő is létezik, aki nem a Családjáért küzd és szereti őket. Nagyon elszomorít. A Testvérével való viszony legalább egy fokkal jobbnak mondható, de annyira sajnálatos, hogy egy olyan közegben kénytelen élni a lányával, amit szerintem senki sem érdemel. Soha nem szívleltem a megszállott Szektásokat. Azok hirdetnek olyan hamis nézeteket, amit józan felfogású ember talán inkább csak kinevetne. De sajnos nem mindenki olyan értelmű, hogy ezt belássa. Nem ítélek el senkit, de azt nehezen viselem, ha rám is akarnának erőltetni valamit, amit nem akarok. Bár legény legyen a talpán, hogy ezt velem szemben megpróbálja.
- Sajnálom Cheryl-t és Gemmát. Nem lehet könnyű nekik sem… Borzalmakon kell átmenniük. – mondom szomorúsággal teli hangon. Tényleg nem könnyű John élete, és ez az elmúlt évek alatt sem változott. De ami nagyon boldoggá tett, az a mondata, hogy keresett engem. Ezek szerint nem felejtett el, és ugyanúgy gondolataiban voltam, ahogy ő az enyémben. Sok év telt el azóta, amikor elhagytam ezt a Várost, de valahol mégis tudtam és éreztem, hogy a szívem visszahúz hozzá. Legszívesebben magamhoz ölelném, csak, hogy érezze, itt vagyok mellette. Rám számíthat bármiben. Annyira vártam már ezt a pillanatot, hogy együtt lehessünk az eltelt évek után.
- Nem volt könnyű neked.. - hajtom le a fejem szomorúan, ahogy belegondolok a sorsába. Annyi fájdalmon és nélkülözésen kellett átesnie, amit még hallani is szörnyű. Tudom azt is, hogy nem könnyű olyan döntéseket hozni, ami kihat az élet hátralevő részére, de a Testvérével legalább jó lenne, ha tartanák a kapcsolatot, de azt is megértem, amiért így döntött John.
- Kaphatnék egy törülközőt?- váltok hirtelen témát. Nem akarom, hogy a felemlegetett rossz dolgoktól még szomorúbbak legyünk. Elég volt erre az estére a sok gonosz történés, és biztosan John is fáradt már. Talán egy forró fürdő kicsit eltereli a gondolataimat, és a pihenés kicsit elhomályosítja ennek az estének a negatív oldalát. Ha felfrissülök, akkor kicsit jobban érzem majd magam. Annak viszont örülök, hogy Johnnal vagyok. Régóta erről álmodtam. Mindennél jobban vágyom őrá, és most végre egymásra találtunk.
Ha kapok törülközőt, akkor egy szép mosollyal veszem el tőle, és indulok a fürdőszobába, ahol egy kád habos fürdővíz vár, hogy ellazuljak, hacsak nem gondolja meg, hogy társaságnak mellém szegődjön.


zene |  megjegyzésed


Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése


avatar


Join date :
2018. Jan. 18.
Age :
39
Tartózkodási hely :
Ahova a rossz sors vezet
Hozzászólások száma :
61

TémanyitásTárgy: Re: Terhes örökség - Zatanna & Constantine   Vas. Ápr. 08, 2018 9:18 pm



Zatanna & Constantine ©️️️️️


Z megértően hallgatja végig a történeteimet. Elég csak a szemeibe néznem, hogy tudjam elég mélyen megérinti az amit hall. Az már csak szakmai ártalom, hogy miközben mesélek a testbeszédét is figyelem, ami megint csak azt árulja el, hogy elég komoly érzelmeket vált ki belőle amit hall.
- Ne sajnáld az apámat. - mondom neki tetetett lazasággal - - Életében se volt egy szent, a "halottról jót vagy semmit" elvének alkalmazását meg nem érdemli meg.
Kiiszom a poharamat, majd leteszem a dohányzó asztalra. Egész szép adagot gurítok le egyszerre, így meg sem lepődök azon, hogy a garatomat végigmarja az alkohol. A gyomromból enyhe borzongás szabadul fel és végigfut a testemen.
Bár bőven tudnék inni és lenne rá okom, de azt hiszem ma estére elég lesz a piából. Még a végén valami olyanra biztatna, amit józan fejjel nem biztos, hogy megcsinálnék.
- Cheryl és Gemma akkor lesznek a legnagyobb biztonságban, ha minél kevesebbet tudnak rólam. - sóhajtok egy cseppnyi bánattal a hangomban - Jobb ha nem keverednek bele a mi világunkba. Bár amíg náluk csöveztem, Gemmát nehezen lehetett lekapcsolni a varázskönyveimről. Érdeklődő kis fruska volt...
Észre sem veszem, hogy amíg beszéltem levettem a szemem Z-ről.
Pedig van mit nézni rajta....
Talán szégyellem magam amiért látom a szemében a sajnálatot és az együttérzést. Zavarna, hogy valaki tényleg átérzi, hogy milyen pocsék volt nekem odahaza felnőttként is? Vagy megint csak a fene nagy büszkeség oldalát böki, hogy valaki sebezhetőnek és elgyötörtnek lát.
Tény, hogy munka közben én vagyok a Magabiztosság modellje, de akkor muszáj fenntartani azt a látszatot, hogy mindent irányítok.
Vagy egyszerűen csak félek attól, hogy másokkal megosszam a bajaimat?
Rövid merengésemből Z kérdése billent ki.
- A fürdőszobában találsz tiszta törölközőket. - állok fel, hogy megmutassam neki a pontos helyet
Jobb ha bekísérem és megmutatom neki, mert ahol én tanyát verek, ott a dolgok hajlamosak megbolondulni.
Amint beléptem a helységbe leveszek a polcról és tiszta törölközőt és Z kezébe adom.
Egy rövid pillanatig elidőzök az arcán, amire kiül egy olyan mosoly, ami még legzordabb ember szívét is leolvasztaná.
Egy pillanatig hezitálok a hívogató ajkait látván, majd megadom magam az ital kölcsönözte bátorságnak. Magamhoz húzom és megcsókolom.
Mert bár az életem katasztrófák sorozata, néhanapján megérdemlem, hogy jól érezzem magam...

I tell you the ultimate secret of magic:
Every cunt can do it.
Some noise for you
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése


avatar


Join date :
2018. Feb. 01.
Tartózkodási hely :
Gotham és a világ bármely pontján
Hozzászólások száma :
66

TémanyitásTárgy: Re: Terhes örökség - Zatanna & Constantine   Hétf. Ápr. 09, 2018 1:17 am


Constantine & Zatanna


Nagyon elszomorodtam a történteken, amit John átélt az elmúlt évek alatt. Sok bánatot kellett elszenvednie, de most már együtt vagyunk megint. Nem kell bánkódnia semmiért, mert boldoggá szeretném tenni. Minden vágyam volt, hogy rátaláljak és vele lehessek, s most itt vagyok a lakásán és a két csillogó szemébe nézhetek újra. Imádom minden percet, mikor a közelemben van, és én is feledek minden rosszat, ha a karjában tart.
Ez az este nem éppen úgy alakult, ahogy elképzeltük, de egy forró fürdő biztosan segíteni fog, hogy ne gondoljak semmire, csak azt a Férfit tudjam a közelemben, akit a szívem szeret.
Amikor elmesélte a történetét, egy pillanatra sem tudtam a hatás alól kibújni, és a könnyeimmel küszködtem. Igyekeztem elterelni az arcomról a figyelmét, de szerintem észrevette, hogy mélyen együtt érzek vele, és szomorúan hallgattam végig. Nem akartam még jobban zavarba hozni, és inkább a gyors témaváltás mellett döntöttem. Nem tudom igazán, hogy mit tegyek, de remélem, hogy érzi azt, hogy rám mindenben számíthat! Nem tartom gyengeségnek, hogy ilyen nehéz sorsa van, inkább büszke vagyok rá, amiért ezek a rossz dolgok ellenére becsületes és melegszívű ember lett belőle. Bár ezt nagyon kevesen tudják róla, mert kifelé mindig magabiztosságot és tartást sugall, de én tudom, hogy belül sokkal több van benne, mint amit másoknak mutat. Ezért is szerettem belé. Olyan sok különleges tulajdonága van, amit az év minden egyes napján tudna mutatni magából. De azt az egyet, amit a szíve mélyén titkol, én azt is ismerem.
- Köszönöm. – vettem el a törülközőt a kezéből, és egy kedves mosollyal néztem rá. Egymás szemébe néztünk, de abban a pillanatban úgy éreztem, mintha a kimondatlan szavak egyszerre elhangzottak volna. Tudom, hogy sohasem vallaná be, hogy mennyire vágyott már arra, hogy egymásra találjunk. De, ahogy már indultam volna a kád felé, egy mozdulattal magához húzott és az ajka az enyémhez ért. Édes csók volt, amiben benne volt minden szenvedély. Ahogy a karom ráfonódott a vállára, már éreztem, hogy a szívem egyként dobbant az övével. Szorosan magához ölelt, de ezen a ponton már nem akarom elengedni. Az ajtót egy laza mozdulattal hajtom be, és ezzel tudattam is vele, hogy nem szeretném, hogy magamra hagyjon. Most már csak mi ketten vagyunk, és senki más. Finom mozdulattal lazítom ki a nyakkendőjét és az ingén a gombokat… Érezni akarom a közelségét és csak remélni tudom, hogy a vágy benne is ugyan így lobbant, ahogy puha érintéssel a testéhez érek. S most itt vagyunk egymásnak, csak Ő és Én…


zene |  megjegyzésed


Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése


avatar


Join date :
2018. Jan. 18.
Age :
39
Tartózkodási hely :
Ahova a rossz sors vezet
Hozzászólások száma :
61

TémanyitásTárgy: Re: Terhes örökség - Zatanna & Constantine   Hétf. Ápr. 09, 2018 3:49 pm

+16 Erotikus tartalom



Zatanna & Constantine ©️️️️️


Egyáltalán nem számítottam arra, hogy Z ennyire jól fogadja a csókomat.
Az mondjuk tuti nem volt benne a pakliban, hogy ellök magától és felpofoz a szemtelenségemért, de vártam volna egy kis tartózkodást vagy határozatlanságot a merész lépésemre reagálva.
Minden kétségem ellenére úgy tűnik, hogy valaki megszavazott nekem néhány percnyi reklámszünetet a szívás maratonban és nem szándékszom kihasználatlanul hagyni a kínálkozó lehetőséget.
Hagyom magam feloldódni a pillanatban és nem mondok ellent a vágyaimnak.
Volt már dolgom nem egy nővel és férfival, mióta annak idején külön utakon folytattuk az életünket Z-vel. De most tapasztalom csak meg igazán, hogy mekkora különbség van egy spicces összefekvés és egy érzelmektől fűtött együttlét mögött. A mérleg pedig az érzelmek javára dől.
Határozottan elragad mindkettőnket a hév, mert mire ismét lecsendesedik az elmém, már a hotelszoba ágyában fekszem és a reggeli nap fény simogatja az arcomat.
Z hozzám bújva alszik és az arcán szétterülő mosoly láttán elég szép dolgokról álmodhat.
Hogy is mondják? Egy nőt kivirágzik, ha szerelmes?
Mert Zatannát elnézve most egy egész virágoskert nyílt ki egyszerre.
A hajának illata csiklandozza a nikotintól eltompult orromat, miközben álmában közelebb fészkeli magát hozzám.
A bal karommal átölelem, a jobbal pedig végig simítok a vállán.
- Az ilyen reggeleket túl könnyű lenne megszokni. - mormogom az orrom alá, miközben megfogom a mellkasomon pihenő kezét
De legyünk őszinték: Amilyen az én szerencsém ez a kis szünet csak előjele valami igazán nagy galibának.
Azt elnézve, hogy egy közös vacsora Sargon támadásával és az én meggondolatlan haragommal végződött, ez után nem tudom, hogy miféle apokaliptikus őrület fog a nyakamba szakadni.
A mai nap a kellemes kezdés ellenére sem lesz könnyű. Utána kell járnunk annak a próféciának amit Sargon említett és meg kell tudnunk miért vagyunk mi a kulcsai ennek a Pokoljárónak a megfékezésében.
Z-ről mindig is sejtettem, hogy elég kiterjed és komoly felmenői vannak, de az új infók szerint én is tagja vagyok valami ősi vérvonalnak. Ez pedig elég új nekem.
Ki kell derítenem kik azok a Nevető Mágusok. Az eddigi infók alapján a családom apai ágához lehet majd köze a dolognak.
Lehet, hogy váltanom kell majd néhány szót az apámmal.
Sosem vetettem meg egy kis nekromanciát reggelire, de ez a kutatás lehet meg fogja feküdni a gyomromat...

I tell you the ultimate secret of magic:
Every cunt can do it.
Some noise for you
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése


avatar


Join date :
2018. Feb. 01.
Tartózkodási hely :
Gotham és a világ bármely pontján
Hozzászólások száma :
66

TémanyitásTárgy: Re: Terhes örökség - Zatanna & Constantine   Kedd Ápr. 10, 2018 4:02 pm



Constantine & Zatanna @

Egy csodaszép álomból ébredek, ami csak fokozódik, mikor meglátom, John kedves mosolyát. Az ablakon beszűrődő Napfény már csak ráadás a ragyogó szempár tündöklésére, ahogy rám tekint. Csodás volt az éj, de a reggel még szebb, amikor kinyitom a szemem és meglátom a Kedvesem arcát, ahogy átölel. Én vagyok a legboldogabb ember ezen a Földön, mert már mindenem megvan, s amire vágytam eddig éveken át, az most beteljesült.  Milliószor elképzeltem ezt a pillanatot, de most még szebb, mert tényleg valósággá lett az álmom. Játékosan cirógatom még az ujjaimmal a mellkasát, miközben közelebb fészkelem magam hozzá.  Nem tudok betelni vele. Minden nap el tudom képzelni, hogy így ébredjünk, és minden egyes nap új csodát tartogatna nekünk a Szerelem oltára. Finoman fogja meg kezem és amint rá nézek, tudom, hogy egyre gondolunk. Kevés az esélye annak, hogy Sargon felbukkanása véletlen volt. Nem hinném, hogy ez az idill, amit most átélünk, túl hosszú és nyugalmas lenne. Ahogy hozzábújok a Kedveshez,érzem a gondolatait. Szerintem ő is tudja, hogy a Prófécia sokáig nem marad titokban. Főleg, hogy most mind a ketten érintettek vagyunk benne. Az sem lesz előnyünkre, hogy a Pokol tüzére küldte azt a gonosz nőszemélyt, bár megérdemelte a Sorsát. Fogalmazzunk úgy, hogy ha nem John mondja ki rá a varázst, akkor én. De aztán lehet, hogy jobban is járt, hogy nem én küldtem oda, ahová való.
- Jó reggelt, Édesem!- kinyújtóztatom a karjaimat és egy mosollyal hajolok fölé.
- Jól aludtál?- cirógatom meg, kissé zilált haját, majd egy apró csókot lehelek ajkára.
- Megyek zuhanyozni, aztán mi lesz mára a terv?- nevetek fel a gondolatra, mert igaz, tudom, hogy elsődlegesen ki kellene deríteni, hogy a vérvonal és a Prófécia milyen kapcsolatban állnak John személyével. Az Apámtól kapott könyvekben biztosan vannak utalások erre nézve, de az még nekem is új, hogy ezt Sargon hogyan tudta kideríteni? Nem olyan tekercseken vannak, amikhez bárki hozzáférhet. Felettébb különös, hogy ez a dolog pont most  látott napvilágot.
Miután rendbe szedtem magam és felöltöztem, arra gondoltam, hogy ha John is elmondja a mai napi tervet, akkor előhozakodom majd a Nagy Könyvemmel, hátha találunk benne utalásokat, hogy honnan is kezdjük el ezt a nyomozást, hogy megfejtsük, mi is áll pontosan abban a Jóslatban. Már nagyon izgat,s kíváncsi is vagyok rá. Addig megvárom míg az Édes kikecmereg az ágyból, és felkap magára valamit. Bár… nem rossz látványban van részem .
- Csináljak egy italt? Vagy valami reggelit hozassak?- nézek rá huncut mosollyal, és ha kér, akkor tárcsázom a szobaszervizt. Biztosan tudnak ajánlani valami remek ételt reggelire, hacsak nincs más ötlete John-nak.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése


avatar


Join date :
2018. Jan. 18.
Age :
39
Tartózkodási hely :
Ahova a rossz sors vezet
Hozzászólások száma :
61

TémanyitásTárgy: Re: Terhes örökség - Zatanna & Constantine   Kedd Ápr. 10, 2018 8:28 pm



Zatanna & Constantine ©️️️️️


Z is lassan ébredezni kezd, aminek kifejezetten örülök.
Legalább megbeszélhetem vele a mai nap teendőit, miközben élvezem azt a hangyányi kis normalitást amit az életembe csempész. Nem mellesleg a bal karom is hálával fog adózni neki a vérkeringésem akadálymentesítéséért, amint újra birtokába jut az érzékszervi ingerek feldogozásának képessége.
Olyan rég volt már részem a páros kelésben, hogy el is felejtettem milyen velejárói vannak az összebújva alvásnak.
- Jó reggelt aranyom! - húzódik mosolyra a szám az üdvözlése hallatán - Mit ne mondjak, idén még nem volt ilyen pihentető az álmom.
Úgy élvezem a számra lehet csókját, mint egy tinédzser az italt egy házibuliban. Tudom, hogy nem sokáig lesz ebben az örömben részem, de minden másodpercét ki akarom élvezni, mielőtt visszaállnak a dolgok a megszokott kerékvágásba.
A szemeimet szégyentelenül Zatannán tartom, amint egy szál semmiben kibújik az ágyból. A domborulatait gusztálva meg kell hagynom, hogy az évek sokkal jobban bántak vele, mint velem.
Bár nem eresztettem pocakot és kopaszodni se kezdtem el, de meglátszik a viharvert képemen, hogy van néhány rázós dolog a hátam mögött. Ő ellenben még mindig olyan vonzó és szép, mint ismeretségünk hajnalán. A bőre pont ugyanolyan hamvas, a haja pont ugyanolyan dús és a többi nők számára fontos paramétere is olyan, mintha lassabban járna fölötte az idő. Mindezt fokozza az érett nőkre jellemző magabiztos kisugárzás.
Amimkor találkoztunk, akkor még fiatal volt, tapasztalatlan és mert sodródni az árral. Többek közt ez juttatta akkor az én karjaim közé.
Most ha ránézek már egy olyan nőt látok, aki tudja mit akar és nem is fél tenni a vágyaiért.
- Nem tudom mennyire jön be neked, de egy kis szellemidézés után talán neki is eshetünk az olvasgatásnak. -  ülök fel az ágyban még mindig az idomait gusztálva
Míg Z mosakodik, addig átkutatom a zsebeimet a benzingyújtóm után kutatva. Ez volt az utolsó dolog, amit felkaptam a távozásom előtt abban a liverpooli kis garzonban, ahol apám a földi poklot rendezte be számomra.
Az öreg sem vetette meg a bagót és többször elmesélte, hogy ezt a gyújtót még a nagyapámtól kapta sráckorában, aki igencsakfura dolgokba keveredett kormányügynökként a kis kefebajszú emberei ellen. Természetesen nem azért hallgattam végig ezt a sztorit, mert annyira kedvem volt hozzá. Sokkal inkább köze volt hozzá annak, hogy megmozdulni sem bírtam a fájdalomtól.
Igen. Apám egy elég elfajzott alak volt.
Én pedig most arra készülök, hogy beszélgessek egy ilyen aberrált ember lelkével.
Felmerülhet a kérdés, hogy miként fogom ezt csinálni? Nos a személyes tárgyaknak van egy olyan érdekes tulajdonságuk, hogy a lélek lenyomatot hagy rajtuk. Mondhatjuk úgy is, hogy a személy egy-egy metafizikai darabkája eltárolódik bennük. Ezért jelenthetnek vasmacskát a kísértetek számára a személyes tárgyak. Az anyagi világban van még egy darabkájuk, ami hiányzik belőlük és mint minden értelmes lény a világegyetemben, ők is törekednek arra, hogy egésszé legyenek.
Én pont ezt a vágyat fogom kihasználni, hogy feltehessek néhány kérdést drága apámnak.
Előkotrok egy doboz krétát a a bőröndömből és az ágy mellé letérdelve elkezdek felvázolni egy idéző kört.
Z gondolom igencsak meglepődhet a fürdőből kijövet, amikor meglátja, hogy min ügyködök.
- Nem hiszem, hogy tartanának élő csirkét vagy kecskét áldozatbemutatás céljából. - mondom két vonal megerősítése közben - De egy kis omlettnek nagyon tudnék örülni.

I tell you the ultimate secret of magic:
Every cunt can do it.
Some noise for you
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése


avatar


Join date :
2018. Feb. 01.
Tartózkodási hely :
Gotham és a világ bármely pontján
Hozzászólások száma :
66

TémanyitásTárgy: Re: Terhes örökség - Zatanna & Constantine   Kedd Ápr. 10, 2018 11:49 pm



Constantine & Zatanna @




A reggeli ébredés csodás volt, ahogy a zuhany is, ami teljesen felüdített. John még szerintem az ágyban tesped, soha sem volt egy kapkodós Pasas. De nem is ezért imádom Ő-t.
A fürdőből kilépve meg sem lepődöm, mikor látom a krétával rajzolni az idéző-kört. Bár szerintem a szobalány nem fog annyira lelkesedni a takarításért, ha innen kijelentkezik a Kedves.
- Gondolod, hogy a Konyhára élő állatot hoznának?- kacagok fel a mondatára. Tudom, hogy vannak hajmeresztő ötletei, de egy Hotelszobában véráldozatot bemutatni, nem éppen ildomos.
- Az omlett szerintem inkább megoldható. - veszem fel a telefonkagylót és leadom a rendelést a reggelinkre. A Porta biztosított róla, hogy pár percen belül fel is hozzák. Ami tényleg meg is érkezett. Miután átvettem a zsúrkocsin érkező ételt, az illata máris belengte a szobát.
- Te nem eszel, mielőtt „utazol”?- csipegetek a friss kifliből, és nézek John-ra.
- Segítsek valamit?- ülök le a fotelba vele szembe s egy mosollyal nézem, ahogy a kört szépen rajzolja a padlóra.
- Remélem, hogy az Apukád nem lesz olyan mérges, ha meglát.. - jegyzem meg szomorúan, mikor eszembe jut a nem éppen felhőtlen kapcsolatuk.
Ha John megkezdi az idézést, akkor én a háttérben azért készenlétben állok, és ha valami nem úgy alakulna, akkor „érte megyek”. Féltem őt, de sajnos nincs más módja, hogy kiderítsünk valamit, amit csak Ő és a Nagyapja tudhat talán.
Nem szólok John-nak, de a biztonság kedvéért a szobát heretikusan levédem, hogy senki ne zavarja meg a „beszélgetésüket”, de a közelbe vagyok, Nem hagyom magára a Constantine-t. Tudom, hogy nem kell félteni, de nem is miatta teszem ezt a lépést, hanem a Sargon találkozása után inkább óvatosság az elsődleges, mint ha egy újabb meglepetéssel keljen számolnunk.
Amint kész a krétarajz, a szobát levédem.
- ! arábozs sejlet a meledév igálivlút őslük sé sukitemreH
De még mielőtt megkezdené a műveletet, odalépek mellé, és egy csókot adok az ajkára. Közben egy ügyes mozdulattal a rúzsomat a zsebébe csempészem, hogy ne is vegye észre. Tudom, hogy nincs nagyobb kockázat, mint ami eddig is fennállt, de a „személyes tárgyam”, -ez esetben a rúzsom- tudom, hogy kapcsolatban fog állni a túlvilág és e közt. De én itt vagyok, és figyelem minden mozdulatát. Érzem úgyis, ha valami balul sülne el az apja találkozásánál. Tudva, hogy eddig sem voltak valami jóban. Bár szeretném, ha nem lenne semmi baj, s hamarosan visszatérne ebbe a világba mellém. Lehet, nem kellene aggódnom, de azért nyugodtabb vagyok, hogy a zsebébe raktam a visszatéréshez a „gyorskulcsot”.
- Vigyázz magadra, Drágám…- suttogom halkan a fülébe, és finoman végigsimítom kedves arcát.
- Várlak vissza…Szerelmem …- formálja ajkam némán aggódó szavaim, de egy mosollyal lépek hátrébb, mert ezt neki kell elintéznie. De én itt vagyok mellette.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése


avatar


Join date :
2018. Jan. 18.
Age :
39
Tartózkodási hely :
Ahova a rossz sors vezet
Hozzászólások száma :
61

TémanyitásTárgy: Re: Terhes örökség - Zatanna & Constantine   Szer. Ápr. 11, 2018 10:21 pm



Zatanna & Constantine ©️️️️️


Befejezem az utolsó simításokat az idéző körön, majd leülök Z-vel szemben az asztalhoz.
Az étel amit rendelt egész jól néz ki, az íze pedig határozottan jót tesz az ízfokozókkal bőségesen megszórt kifőzdés kaják után a lelkemnek.
- Ha egy olyan elvetemült vudumajom, mint Papa Midnite megengedheti magának, akkor én sem adom alább. - poénkodok tovább a véráldozattal két falat között - Bár az ő helyzetén sokat segít, hogy van egy saját felhőkarcolója.
A jelenet hétköznapisága még mindig nehezen feldogozható a számomra. Még annak ellenére is érzem, hogy ez mennyire "emberi" - jelentsem bármit is ez a szó az adott kontextusban - , hogy éppen egy áldozattal járó halottidézésről beszélünk.
A varázslók élete néhány kivételtől eltekintve olyan, mint a Hupikék Törpikéké: nem csak játék és mese.
Amire most készülök az több szempontból nem éppen etikus vagy szép dolog.
Egy halott nyugalmát - vagy apám esetében remélem örök szenvedésről beszélünk - sosem az.
Még akkor sem, ha muszáj megcsinálnom, hogy egy kicsit közelebb juthassak a Nevető Mágusok rejtélyéhez.
- Nem igazán érdekel, hogy mit fog szólni ahhoz az öreg, hogy el szeretnék tölteni vele egy kis időt a családi sztorikról anekdótázva. - pöffentek rá egy koporsószögre - Abban viszont biztos vagyok, hogy nem lesz ínyére, hogy visszarángatom néhány percre a túlvilágról. A legtöbb embernek nem szokott tetszeni az ilyen. Ennek a kezelésében nagyon nem fog ártani egy kis segítség.
Az egyik tányérra kiteszek egy adag omlettet és öntök mellé egy pohár whiskyt. Ha már véráldozatot nem mutathatunk be, akkor be kell érnünk ezzel.
Tudom, hogy a szárnyasok nem igazán kedvelik az ilyet, meg a Nagy Könyv is tiltja, de eddig se sokat törődtem a vallásszabadság hatékony gyakorlásával. Nem tesz túl jót az ember józan eszének, ha túl sokat foglalkozik egy mindenható "Apa" hóbortjainak kielégítésével.
Az ételt és ital az idézőkörbe rakom.
Míg Z biztosítja a szobát, addig a szimbólum közepére helyezem az öngyújtót, törökülésben elhelyezkedek a padlón és lelkileg felkészülök arra, hogy huszonnégy év után végre szembe nézzek az apámmal.
- Figura Thomas Constantine vocat! - kezdek bele a varázsigébe - Figura Thomas Constantine vocat! Mandate mea et filium tuum loqui!
Néhányszor megismétlem az igét, hogy a belőlem áramló energiát a körbe vezessem. Amint életre kel a varázslat, az idéző szimbólumok kéken felizzanak.
A szobában lévő elektromos tárgyak ezzel párhuzamosan megbolondulnak és ki-be kezdik el kapcsolgatni magukat. Más körülmények között talán még szórakoznék is azon, hogy valaki helyettem szörföl a TV-csatornákon, de most észnél kell lennem.  Az omlett úgy lobban lángra, mintha benzinnel locsoltam volna meg, a whisky pedig olyan gyorsan párolog el, mintha egy vulkánba öntöttem volna pohár helyett.
Az öngyújtó magától a levegőbe emelkedik, miközben a mágikus rajzolat közepén egy egyre terebélyesedő portál nyílik.
Egy hatalmas villanást követően elül a fényjáték és ahol eddig a portál volt, most egy májbajos férfi áttetsző sziluettje bontakozik ki, aki a kezében melengeti az öngyújtót. Sajnos túlságosan ismerős az a széles váll, az a bőrkeményedéses tenyér és az a világfájdalommal teli tekintet.
Legalább az nyugtat, hogy úgy tűnik az öreget végül a saját bűntudata által generált májzsugora vitte el.
- Ki vagy és mit akarsz tőlem? - förmed rám haragosan
- Nocsak, nocsak. - húzódik gúnyos mosolyra a szám Rá sem ismersz az Antikrisztusra drága apám?
Innentől fog érdekessé válni a dolog...


I tell you the ultimate secret of magic:
Every cunt can do it.
Some noise for you
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése


avatar


Join date :
2018. Feb. 01.
Tartózkodási hely :
Gotham és a világ bármely pontján
Hozzászólások száma :
66

TémanyitásTárgy: Re: Terhes örökség - Zatanna & Constantine   Csüt. Ápr. 12, 2018 1:22 am



Constantine & Zatanna @



John hamarosan befejezi az ikon felrajzolását. Bár én most csak kívülállóként vagyok jelen, és nem is szeretnék beleavatkozni a dolgokba, ha nem muszáj. John apja nem egy olyan típusú ember, akivel kellemesen el lehetne beszélgetni – az elmondásai alapján – de, ha meg akarunk tudni részleteket, akkor szükséges az idézés. Sajnálatos módon nem egy nyugodt lélek még a túlvilágon sem, így indokolt is volt a védelem, amit megidéztem a szoba köré.
Csendben figyelem a történéseket, és nézem a Kedvesem arcát. Tudom, hogy nagy koncentrációt és erőt kíván tőle ez a dolog, de ha nem kockáztatunk, akkor csak a homályosban tapogatóznánk. Igyekszem csendben maradni és figyelni. Sok mindent nem tehetek, de itt vagyok John mellett és remélem, tudja is, hogy csak egy rezdülésébe telik, és megyek a segítségére, de remélem, hogy sikeres lesz, és megtud tőle valamit.
Aztán, ha visszatér, akkor a könyvekben is utána nézünk annak a próféciának.

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése


avatar


Join date :
2018. Jan. 18.
Age :
39
Tartózkodási hely :
Ahova a rossz sors vezet
Hozzászólások száma :
61

TémanyitásTárgy: Re: Terhes örökség - Zatanna & Constantine   Csüt. Ápr. 12, 2018 3:15 pm



Zatanna & Constantine ©️️️️️


A kör közepén álldogáló fantom arcára haragos kifejezés ül ki.
- Mit akarsz tőlem te gyilkos? - mordul fel dühödten - Már holtomban sem hagysz békét nekem?
Egy fújta bika lendületével ugrik nekem, de ahogy eléri a kör szélét megfékezi a mágia alkotta akadály. Nem tagadom valahol szórakoztat, hogy ilyen módszerekkel csinálok hülyét az apámból. Nem mintha az ne jelenete elégtételt, hogy odalent válogatott eszközökkel növelik a fájdalomküszöbét.
- Csak nem gondoltad komolyan, hogy vagyok olyan ostoba, hogy megkockáztassak egy támadást?   - vigyorodok el kajánul, amit kiül a felismerés az arcára, hogy a kezemben van - De nem kell aggódnod. Nem azért hoztalak vissza, hogy a nyelvem köszörüljem rajtad. Lehetőséged van néhány percet pihenni idefent, ha hajlandó vagy elásni a csatabárdot és válaszolni néhány kérdésemre.
Látszik rajta, hogy a mondanivalóm úgy érte, mintha tökön rúgnák. Látván a képét amit felfogja, hogy a megvetett fia ajánl neki hasznos üzletet, elönt valami elégtételféle. Van abban valami nehezen körülírható irónia, hogy pont annak kell becsicskulnod egy kis haladékért, akit egész életedben gyűlöltél.
Bár nem tetszik az ötlet, hogy tegyek valami jót is vele, de hajlandó vagyok belerúgni a büszkeségembe, ha olyat mond, ami hasznunkra válhat.
A hallgatását beleegyezésnek véve vázolom fel neki az alku részleteit.
- Többször meséltél arról, hogy a nagyapa egészen meredek dolgokat művelt a második világháborúban a Fritzek okkult hadosztálya ellen. Van ennek valami köze a Nevető Mágusokhoz? - előszedek egy gyufát és rágyújtok egy cigire - Remélem nem kell emlékeztetni rá, hogy minél több részletet megosztasz, annál tovább tart majd az eltávod a kínzókamrából.
A Nevető Mágusok említésére  látom, hogy úgy elfelhősödik a tekintete, mintha az anyját szidtam volna. Pár másodpercig feszülten néz rám, én pedig nem tudom eldönteni, hogy beszélni fog-e, vagy elküld a fenébe.
- Nem gondoltam volna, hogy erről valaha beszélni fogok veled John. - földöntúli hangjába valami furcsa keserűség keveredik, amit nem tudok hova tenni - Ezt nem lehet úgy elmondani, hogy ne forgassam fel a világod.
- A világom napjában hatszor fordul meg körülöttem. - mondom tetetett közönyösséggel miután szippantottam egyet a bűzrúdból - Életedben sem finomkodtál velem, ne holtodra jöjjön meg az eszed.
Az arcán átsuhanó fájdalom arról árulkodik, hogy a megjegyzésem kicsit érzékenyebben érintette, mint azt gondoltam volna.
- Te kérted kölyök. - vonja meg a vállát már-már bűnbánóan - Most a családi örökségedről fogsz hallani. Nem arról a kis pénzről, amit minden bizonnyal elittál a halálom után, hanem arról aminek nagyapád halála előtt hátat fordítottam.
Na ez kezd végre érdekesnek tűnni. A végén még tényleg megérte megidézni ezt a vén istenverését.
- Mi Constantine-ok valahogy mindig kapcsolatba kerültünk a világ misztikus oldalával. Vagy látók, vagy idézők, vagy hasonló képességekkel rendelkező emberek voltak azok, akik az apai ágról származtak. Időnként azonban a fel-fel bukkant egy olyan személy a családban, akiknek az lett a végzete, hogy formálja a világ sorsát. Ők olyan mágikus hatalommal bírtak, aminek segítségével isteneket és démonokat tudtak átverni és ezáltal olyan cselekedeteket hajthattak végre, amire eddig még nem volt példa a varázslás történetében. A nagyapád nem volt egy nagy varázsló, de sokat tudott a különböző ereklyékről és próféciákról. Az, hogy a királyi haderő besorozta emiatt most lényegtelen. Damaszkiros egyik próféciáját visszafejtve rájött, hogy én leszek a következő Nevető Mágus és már a születésem előtt elkezdte szervezni a felkészítésem. Beleszülettem ebbe, de nem volt hozzá semmi kedvem. Hozzád hasonlóan én is tizenéves koromban jutottam el arra a pontra, hogy szembe szegüljek az akaratának, de nem szökéssel oldottam meg a problémát. Egy démonnal kötendő alkuban láttam a kiutat.
- Hadd találjam ki! Nergálnak hívták az mocskot.
- Látom már neked is tengelyt kellett akasztanod vele. - meg mernék rá esküdni, hogy valami halvány mosolyszerűséget látok az öreg arcán - Alkut kötöttem vele. A varázserőmet kínáltam egy normális életért. Nergálnak azonban biztosíték kellett arról, hogy utánam nem lesz több Nevető Mágus. Így belevette az alkuba, hogy nem születhet fiam. Képzelheted, hogy mekkora meglepetés volt, amikor Cheryl után anyád bejelentette, hogy fiút és ráadásul ikreket vár. Azt vártam, hogy mindketten halva születtek, de te már akkor is csökönyös voltál, mint egy szamár.
- Szóval az egész abortuszos sztori igaz volt. - szűkül össze a szemem amint apámra nézek - Csak éppen nem orvosi értelemben.
Így már minden a helyére került. Nem Anya halála miatt utált engem, hanem mert a születésem felrúgta az alkut. Vigyen el a tüdővész, de már akkor értettem hozzá, miként kell beleköpni más levesébe.
- Gondolom akkor hallottál te is próféciáról, hogy a Nostradamus egyik leszármazottja és Nevető Mágus fogja megakadályozni a Pokoljáró visszatérését. - szívok egy újabb slukkot nikotint
Remélem nem tűnik fel neki, hogy a kezem egy kicsivel jobban remeg, mint az indokolt lenne.
- Erről nem hallottam egy szót se. Még azelőtt hátat fordítottam a varázslásnak, hogy az ilyenekkel el kezdtem volna foglalkozni.
Mindketten elcsendesedünk néhány másodpercre és csak bámuljuk egymást. Annyi új infó ért, hogy majdnem arról is elfelejtkezem, hogy Z a szobában van.
- Ha számít valamit sajnálom. - töri meg a csendet apám kísértete
- Jobb később, mint soha. Bár már nem sokat ér. - nézek rá kavargó érzelmekkel a tekintetemben - Mondanám, hogy egy élmény volt, de mindketten tudnánk, hogy hazudok.
Megszüntetem a mágiát, aminek hatására újból megnyílik a portál és magába szippantja Apámat. Csak a gyújtó marad utána, miután minden visszaáll a helyére.
Talán mégsem volt olyan jó ötlet megbolygatni az öreg "nyugalmát"....

I tell you the ultimate secret of magic:
Every cunt can do it.
Some noise for you
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése


avatar


Join date :
2018. Feb. 01.
Tartózkodási hely :
Gotham és a világ bármely pontján
Hozzászólások száma :
66

TémanyitásTárgy: Re: Terhes örökség - Zatanna & Constantine   Pént. Ápr. 13, 2018 1:05 am



Constantine & Zatanna @



Miután minden készen állt az idézésre, látom John arcán, hogy kicsit feszült. Amit nem is csodálok valahol, de remélem, hogy minden simán fog menni, és az Apukája tud segíteni a megválaszolatlan kérdésekben.
Csendben ülök a szobában a körön kívül, de nem is tudom, hogy jogom lenne e itt lenni és a családi dolgaiban „hallgatóznom”. Zavarban is vagyok kicsit, de szeretem John-t és aggódom érte, még akkor is, mikor nincs okom rá, de valahol szégyellem magam, hogy fültanú leszek ebben az idézésben. Tudom azt is, hogy veszélyeket rejthet a megidézett lélek, és igaz, hogy a szobát levédtem, nem lehet kiszámolni a fizikai síkra visszatérő lélek reakcióját. Főleg arra tekintettel, hogy kit is idéz meg Constantine.
Ahogy halad a beszélgetés, én csak egyre jobban ámulok, és döbbentem hallom, amit mond az Édesapja. Meglepettségemben majdnem egy halk sóhajt eresztettem meg, - Ohh…- de hirtelen a szám elé tettem a kezem, hogy egy hang se hagyja el az ajkam.
Amit ezután mond, még jobban megdöbbentett, de nem is tudom, mit mondhatnék.
Aztán a lélek visszatér ahonnan érkezett, de a meglepődés és a gondolatok megmaradtak bennem.
Szegény John… értem már miért bánt így vele… ohh…Édesem…
A megrajzolt szimbólum lezáródott, és amint újra magunk maradtunk, egy pár percig nem tudtam megmozdulni. Láttam magam előtt a Szeretett Férfit, akiért mindent vállalok, s most a szemében szomorúságot látok. Közelebb lépek hozzá, és ha engedi, akkor szorosan átölelem, hogy érezze, én itt vagyok mellette, ahogy mindig számíthat rám. Jóban, rosszban, ahogy eddig is. De most csak szótlanul állok előtte és szorítom magamhoz.
- Annyira sajnálom…. Az apukád…- gördül le a könny a szememből, ahogy átérzem a fájdalmat a lelkemben, amit érezhet most.
- Szeretlek, John Constantine!- suttogom a fülébe.

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése


avatar


Join date :
2018. Jan. 18.
Age :
39
Tartózkodási hely :
Ahova a rossz sors vezet
Hozzászólások száma :
61

TémanyitásTárgy: Re: Terhes örökség - Zatanna & Constantine   Pént. Ápr. 13, 2018 6:28 pm



Zatanna & Constantine ©️️️️️


Ha tényleg az a nemtörődöm tökkelütött lennék, akinek a legtöbbször kiadom magam, akkor azt mondanám, hogy nem különösebben rázott meg az utóbbi néhány perc.
Elvégre megtudni, hogy az apád az önmegvetésének sikertelenségét látta benned és emiatt képtelen volt arra, hogy tényleg szeressen abszolút csak egy mellékes kis apróság, aminek nem sok köze van az eddigi életedhez.
Még akkor is, ha mindezek mellett arról is tudomást szerzel, hogy egy nagyra hívatott varázslói vérvonal tagja vagy.
Az elődeim állítólag úgy vágták át a kisebb isteneket és démonokat, mint bazári szélhámos a gyanútlan turistát. A végén még kiderül, hogy ha jól keverem a lapjaimat, akkor nem kell tartanom Nergáltól a túlvilágon.
Annyi biztos, hogy a fejlemények tükrében nem fogok késztetést érezni arra, hogy virágot vigyek Thomas sírjára.
Azért az már teljesítmény, ha egy férfi a halála után éri el ezt, hogy a gyereke inkább hivatkozik rá a keresztnevén, minthogy apaként emlegesse. Ha nem én lennék az a bizonyos kölyök még röhögnék is egyet a sors furcsa ironiáján.
Szinte fel sem fogom a külvilágot, annyira elmerülök az elmúlt néhány perc eseményeinek hatásában.
Thomasnak igaza volt. Tényleg alaposan megfordult velem a világ. Egy pillanatra azt kívánom, hogy bárcsak vissza tudnám pörgetni az idő kerekét. Mióta újra felbukkantam Z nyakára is csak bajt hozok. Először Sargon, most meg ez.
A fenébe is egy nyomorult étterembe nem tudtam úgy elvinni, hogy abból ne legyen katasztrófa.
Mintha csak egy rossz óment jelentenék bárkire, akivel kapcsolatba kerülök.
Megérzem magamon Zatanna karjainak szorítását és nem tudom, hogy mit mondjak. Először fordul velem elő életemben, hogy nem tudok kivágni magamból semmilyen nemtörődöm egysorost, vagy cinikus szúrka-piszkát.
Csak magamhoz ölelem és próbálok nem belekapaszkodni a gondolatba, hogy elrontom az életét.
- Tudom Z. - suttogom a fülébe - De bár ne tennéd. Tegnap lettem újra része az életednek és máris úgy felforgattam, hogy lassan nem lesz mit helyre hozni.
Magam is meglepődök a következő mondatomon.
- Bocsájts meg nekem amiért belerángattalak ebbe.
Ez volt az a nap, amikor John Constantine először kért őszintén bocsánatot.

I tell you the ultimate secret of magic:
Every cunt can do it.
Some noise for you
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése


avatar


Join date :
2018. Feb. 01.
Tartózkodási hely :
Gotham és a világ bármely pontján
Hozzászólások száma :
66

TémanyitásTárgy: Re: Terhes örökség - Zatanna & Constantine   Szomb. Ápr. 14, 2018 10:20 pm



Constantine & Zatanna @



Ahogy átölelem, érzem a belső vívódását önmagában. Tudom, hogy ez nem olyan dolog, amit egykönnyen fel lehet dolgozni, de ismerem már annyira, hogy magát okolja a sok rosszért, amiről valójában nem is tehet. Szorosan ölelem, mert nagyon is átérzem ami most a lelkében dúlhat. Nem kell ahhoz még gondolatolvasónak sem lennem, hogy lássak, de az arcáról leolvasva, mindent tudok.
-Édesem… Miért mondasz ilyet? Az első pillanattól szeretlek, és nem fogom megmásítani az érzéseimet, hogy lemondjak rólad! Eszem ágában sincs elhagyni téged, vagy más módon magadra hagyni! Majd együtt, közösen mindent megoldunk! Mindig lesznek nehézségek, és ez nem fog megakadályozni abban, hogy kitartsak melletted. Nem hinném, hogy ha nem szeretnélek, akkor könnyebb lenne, vagy más a mostani helyzet. De azt, hogy ne szeresselek, azt ne kérd tőlem! Mindenben melletted állok, és ha kell, felforgatom én is a Világot, ha szükséges! Miért nem fogadod el, hogy melletted szeretnék lenni? Amióta megismertelek, azóta másra nem is vágyom. A gonosz Démonok eddig is voltak. Nem attól lesz más ez a világ, ha lemondasz mindenről. Hanem attól, hogy rám mindenben számíthatsz!- súgom a fülébe, de nagyon is komolyan mondom. Értem, hogy el van keseredve valahol, de azt meg kell értenie, hogy én akkor is vele leszek, ha összedől ez a kóceráj. Szeretem őt, és ez mindenen át fog segíteni minket… bár az sem mellékes, ha John is ugyan így érez irántam, és megérti, hogy nem a körülmények miatt vagyok vele, hanem azért, mert a szívem őt választotta, s kitartok a halálomig mellette.
Hosszú percekig álltunk ott, de remélem, hogy felfogta és megértette, hogy engem nem fog semmivel eltántorítani mellőle.
-Nézzük meg, hogy mit találunk a Könyvekben erről a jóslatról. Talán több utalás is akadhat Apáék feljegyzéseiből…
Veszem elő a könyveket és nyújtom John-nak, hogy ő is keresgéljen. Több szem többet lát alapon.
Talán ezekből többre jutunk..

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése


avatar


Join date :
2018. Jan. 18.
Age :
39
Tartózkodási hely :
Ahova a rossz sors vezet
Hozzászólások száma :
61

TémanyitásTárgy: Re: Terhes örökség - Zatanna & Constantine   Hétf. Ápr. 16, 2018 10:22 pm



Zatanna & Constantine ©️️️️️


Z szeretete és ragaszkodása jól esik, de még mindig azt kívánom, hogy bár ne ezzel kellene törődnie.
Akármennyire is próbálja bizonygatni az ellenkezőjét, de nem csak a saját érzéseim mondatják velem, hogy mindenki számára egy Isten csapása vagyok. Nick végső soron miattam került a Pokolra. Zed is azért halt meg a műtőasztalon, mert én a képességei használatára biztattam annak ellenére, hogy tudtam, hogy az agydaganatának köze lehet a tisztánlátásához. Gary Lester is miattam végezte egy éhségdémon börtöneként. Chastől is azért vált el a felesége, mert túl rossz sokszor hanyagolta a családi életét miattam. Cheryl és Gemma is végső soron az én kotnyeleskedésemnek hála menekültek el a Keresztesek elől.
Még a Nyálkahártya is az én önzőségem miatt ment szét.
Akár tetszik, akár nem, megmérgezem a szeretteim életét. Azt pedig nem bírnám elviselni, hogy Z-nek azért essen baja, mert velem van. Képzett varázsló az tény, de a Constantine-átok rajta is kifogna egy idő után, mert mellettem lenni, olyan, mint egy darabka urániummal aludni. Mindegy mit csinálsz, hosszú távon belehalsz.
Talán pont ezért írattam bele a megbízási szerződéseimbe, hogy nem vállalok felelősséget az esetleges anyagi károkért és egészségkárosodásokért.
- Köszönöm. - a hangom úgy hangzik számomra, mintha egy ismeretlen beszélne helyettem
Sehol a rám jellemző magabiztosság, az a kakaskodó attitűd. A franc essen belé, még az akcentusom is mintha elhalványult volna. Talán most először lát engem valaki ténylegesen olyannak, amilyenné az élet tett.
Próbálom kiélvezni Z ölelését amíg csak lehet. Jelen pillanatban ez a világom egyetlen jó dolga.
Egy örökkévalóságnak tűnik, amíg az ölelése enyhül rajtam és megpróbál kirázni ebből a letargikus hangulatból, amibe kerültem.
Két órával, három pohár whiskyvel és fél doboz cigivel később, már képes vagyok koncentrálni a könyvekre.
A Pokoljáró próféciájának valamilyen formája majdnem minden mágikus hagyományban jelen van. Említik a hermetikusok, a kabbalisták, a wiccák, a kelták, sőt még régi summér szövegben is találni rá utalást.
A szemem előtt már összefolynak a betűk estére, de jutok is valamira a témában.
-Furcsa egy fickó ez a Pokoljáró. - foglalom össze Z-nek amire jutottam - Tökéletesen egyik tradíció sem tudja körülírni, hogy pontosan mi vagy ki lehet ez a lény. Valahol a világ elpusztítójaként hivatkoznak rá, más források szerint pedig ős fogja megteremteni a békét. Az azonos motívum szinte mindenhol, hogy az, hogy valaha élő volt, akit valami paradox mágikus jelenség vagy szervezet magával ragadott, de vissza fog térni a világba.
Kezd egy elmélet körvonalazódni a fejemben, ami talán megmagyarázhatná, hogy miért kellünk pont mi ketten ennek a próféciának a megakadályozásához. De túlságosan képtelen, túlságosan sorsszerű és túlságosan személyes, ahhoz, hogy igaz legyen...


I tell you the ultimate secret of magic:

Every cunt can do it.
Some noise for you
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése


avatar


Join date :
2018. Feb. 01.
Tartózkodási hely :
Gotham és a világ bármely pontján
Hozzászólások száma :
66

TémanyitásTárgy: Re: Terhes örökség - Zatanna & Constantine   Szer. Ápr. 18, 2018 1:36 am



Constantine & Zatanna @


Nehezen engedtem el John-t a karjaimból, de remélem, jól tudja, hogy rám számíthat mindenben. Nem érdekel, hogy mit gondol arról, hogy jobb lenne, ha nem szeretném…
Fogalmam sincs honnan vette, hogy akkor minden más lenne. Látom rajta, hogy sok minden jár a fejében, de már ismerem minden mozdulatát. Kis idő kell neki, míg visszatér a „régi John”. Pár pohár ital és számos cigaretta után kezd önmaga lenni. A Könyvek lapozgatása közben figyelem őt, de egy percig sem merül fel bennem, hogy magára hagyjam. Nem tudom mi vár majd minket, de abban teljesen igazat adok, hogy nem lesz egyszerű. A jóslatok nem éppen tiszta fogalmazásúak, és azt is figyelembe véve, hogy mit mondott az Apukája, még jobban sürget az idő minket.  
- Biztos vagyok, hogy nem véletlen a démonnak a szerepe az Apukáddal történtekkel. Ha nem tartana tőletek, akkor nem kötötte volna ki, hogy nem születhet fiúgyermek a Családotokban. De… az is érdekes, hogy nem sokkal megszülettél te, Édesem. ….  Hacsak…- villan belém egy lehetséges magyarázat, de elég valószínűtlennek tartom.
- Talán csak egy ember tudná megmondani az igazságot, aki nagyon is jól tudja mi történt azon a napon, mikor fogantál. - nézek rá, de valahogy nem fér a fejembe, hogy miként lehetséges akkor, hogy ha az alkut megkötötte az Apukája. A Démonok nem szoktak „hibázni”, ha a maguk bőrére kötnek egyezséget.
- Lehet, hogy ez a Prófécia egy kiegészítés lenne egy másiknak? Nekem sehogy sem áll össze a kép. Mindig van egy „kiskapu”. – nézek John-ra, de valahogy nem értem még mindig, hogy ha nem érezne fenyegetést benned, akkor biztosan nem bukkant volna fel Sargon sem az étteremben.
- Sargon tudta, hogy nagy veszélyt jelentesz, mert nem hinném, hogy vállalta volna ezt, ha egyetlen kétség is felmerült volna veled kapcsolatban. Tudta azt is, hogy nem fogadjuk tárt karokkal, de nem tartottam ostobának, hogy egy ilyen kockázatot csak egy múló szeszély miatt vállaljon. – nézegetem tovább a lapokat, de nem nagyon találok olyan írást benne, ami alátámasztja azt a tényt, miszerint az Édesapáddal megköttetett az alku. De azt sem, hogy igen…
Talán más magyarázata is van ennek a dolognak, de ha jól belegondolok, akkor valami nem stimmel ezzel a Nevető Mágusok vérvonalával. Vagy inkább kendőzni akar egy másik jóslatot, amelyik még nem látott napvilágot? Eléggé sok a megválaszolatlan kérdés, és az időnk kevés. De nem fogom elhagyni John-t, bármennyire is bizonygatja. Hiszem, hogy mi ketten nem véletlenül bukkantunk fel abban az írásban. Csak tudnám az igazságot, hogy mi történhetett jó pár évvel ezelőtt az Anyukájával, ha az Apukája akkora már lemondott a mágusi vérvonal továbbvivéséről. Hiszem, hogy egy ősi vérvonalat, nem „dob” csak úgy suttba egy olyan leszármazott, aki jól tudja a következményeket. Vagy talán éppen ezért?…
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése


avatar


Join date :
2018. Jan. 18.
Age :
39
Tartózkodási hely :
Ahova a rossz sors vezet
Hozzászólások száma :
61

TémanyitásTárgy: Re: Terhes örökség - Zatanna & Constantine   Szer. Ápr. 18, 2018 4:40 pm



Zatanna & Constantine ©️️️️️


A legtöbb olyan ember, aki nem olyan naiv, hogy a nyomozói munkát a Halálos Fegyver filmekben látott akció-maszlaggal azonosítsa azt hiszi, hogy csak olyan személyből lehet nyomozó, aki él hal a rejtvények kibogozásáért és más nincs is az életében.
A ponyvairodalomban látott figurák még manapság is elég hosszú árnyékot vetnek.
Sok ügyfelem előzetes várakozásait tiportam két lábbal a sárba a személyes találkozás alkalmával, amikor nem pipáztam, nem hegedültem, vagy nem pödörgettem a gondosan viaszolt bajszomat és nem karattyoltam franciául.
Annak ellenére, hogy a megjelenésem egy noir nyomozóéhoz hasonlít kevesen tudnak elképzelni ebben a szerepben.
Talán azért, mert alapvetően inkább cselekvő és nem elmélkedő típus vagyok. Az tény, hogy van tehetségem a kusza dolgok kibogozásában, de az nem jelenti azt, hogy még álmomban is puzzle-darabkákat pakolgatok egymás mellé.
Eddig szinte minden esetben bevált Occam borotvájának elve: A legegyszerűbb eshetőség minden valószínűség szerint a legvalószínűbb. Ez persze nem jelenti azt, hogy az egyszerű megoldás nem járna komplikációkkal, - de hogy a krimis példánál maradjak - a legtöbbször a cseléd a hunyó.
Ez a sok katyvasz a Pokoljáróról és Z elmélete, hogy Thomas alkuja valahogy kapcsolódik ehhez a próféciához olyan, mintha egy ötlettelen forgatókönyvíró megpróbálná feldobni a misztikus sorozatot két független történetszál egymásba magyarázásával. Lehet, hogy jól hangzik, de inkább tűnik egy összeesküvés-konteónak, mint épkázláb cselekménynek.
- A Nevető Mágusok híresek arról, hogy csúnyán átvágják az égi, vagy pokoli hatalmakat. - gondolkodom hangosan két slukk között - Mi van, ha talált egy kiskaput. Azt mondta, hogy az állt az alkuban, hogy nem születhet fia.
Nem sokan, köztük Z sem tudja rólam, de az ikremmel együtt halva születtünk. Engem valami csoda folytán képesek voltak visszavonszolni erre a világra, de ifjabb Thomas már nem járt ennyire jól.
- Hogy az Isten szakasztaná rád a Pokol tetejét! - szakad ki belőlem, amikor sikerül összeillesztenem a kirakós darabkáit
Thomas bár lemondott a varázshatalmáról, de azért az utolsó trükkjével bizonyította, hogy ízig-vérig az apja fia volt. Az alku szövege szerint nem SZÜLETHET fia. Arról szó sem volt, hogy nem támadhat fel. De ha egy varázslattal átvezetik az életerőt egy haldoklóból az halva született újszülöttbe...
Nem megszüntetni próbálta a Nevető Mágusok vérvonalát, hanem azt elérni, hogy átugorjon egy generációt. Ennyit arról, hogy a mindent a nagyszüleinktől öröklünk.
- Az öregnek sikerült átvágnia Nergált. - tisztázom magam előtt is a tényt - Talán pont ezért szállt rám ez a rohadék ennyire.
Fel sem tűnik, hogy megint szülőként hivatkozok rá, annyira meglep, hogy ez agresszív bunkó mennyire fondorlatos cselt volt képes kivitelezni. Szépen átlőcsölte a nyakamba a felelősséget, megszabadult a varázsvilágtól és még talán az is lehetséges, hogy direkt bánt velem így, hogy felkészítsen az életre. Ettől persze még nem fogok nosztalgiázva gondolni a vele töltött időre, de egy árnyalatnyival másképp néz ki a dolog.
- Így már érthető, hogy miért mi vagyunk a Hideg láng célpontjai. - veszek a kezembe egy újabb fóliáns - Most már csak azt kell kideríteni, hogy a két vérvonal egymástól függetlenül is kapcsolódik-e ehhez a Pokoljáróhoz.
Egyre inkább azt érzem, hogy ez az egész prófécia egy nagyon nem várt és kellemetlen viszontlátáshoz fog vezetni....

I tell you the ultimate secret of magic:

Every cunt can do it.
Some noise for you
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése


avatar


Join date :
2018. Feb. 01.
Tartózkodási hely :
Gotham és a világ bármely pontján
Hozzászólások száma :
66

TémanyitásTárgy: Re: Terhes örökség - Zatanna & Constantine   Csüt. Ápr. 19, 2018 1:15 am



Constantine & Zatanna @

A Könyvek böngészése közben arra leszek figyelmes, hogy John hangja töri meg a csendet. Ahogy végig gondolja a történteket, és amit én is említettem, abban a pillanatban rakosgatta össze a darabkákat, amit eddig csak kapiskáltunk.  
- Ezek szerint volt mégis kiskapu…- bólintok a megállapítására, bár nem egészen értem, de John jobban tudja, hogy a szülei mit, miért tettek. Ahogy belegondolok, akkor nem is volt olyan meggondolatlan az Apukája. De még mindig nem értem, hogy miért bánt így vele akkor, ha azt akarta, hogy ő vigye tovább a vérvonalat? De akkor? Ez megmagyarázza Sargon felbukkanását. Ha azt is beszámítjuk, hogy igencsak nagy csavar ebben a történetben, hogy a démont átverte a saját alkujában… Nem semmi volt ez a húzás tőle!- kacagom el magam, mikor belegondolok, hogyan is történhetett.
- Viszont, ha egy generációt átugrott a vérvonala a Nevető Mágusoknak, akkor minden bizonnyal veled is alkut akar majd kötni az a démon… ha a jóslatból indulunk ki. – mondom én is ki a gondolataimat, ami eszembe jut. De azt is tudom, hogy én sok konkrét dolgot nem ismerek, ami esetlegesen velejárója lehet ennek a helyzetnek.
Bevallom, hogy ez a lehetőség nem jutott eszembe. De abban biztos vagyok, hogy mindig akad egy olyan lehetőség, amire senki sem számítana.
- Lehet, hogy a prófécia megjósolta ezt? – kezdek találgatni, de egyre jobban arra hajlok, hogy a démonnal elkerülhetetlen lesz a találkozása John-nak. Hacsak nem találjuk meg a jóslatban azt az utalást, amiből kiderül, hogy mi is a kapcsolat John és az én családom között.
Ahogy egyre mélyebben kutakodom az írások között, annál érdekesebb következtetést vonok le. Most már másképp látom az idézésen elhangzottakat.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése


avatar


Join date :
2018. Jan. 18.
Age :
39
Tartózkodási hely :
Ahova a rossz sors vezet
Hozzászólások száma :
61

TémanyitásTárgy: Re: Terhes örökség - Zatanna & Constantine   Csüt. Ápr. 19, 2018 4:06 pm



Zatanna & Constantine ©️️️️️


Elragadó, hgoy Z mennyire ragaszkodik ahhoz az elgondoláshoz, hogy Nergálnak közvetlen köze van ehhez az egész ügyhöz. Tény és való, nem véletlenül nem mondtam el neki a Newcastle-i eset összes részletét és ez talán egy kissé elhomályosítja számára az összképet.
De mielőtt mindenki leköpdösne, hogy mekkora szemét seggfej vagyok, amiért a sötétben tartom, azért feltenném a kérdést, hogy te miként adagolnád be életed szerelmének, hogy egy baklövésed miatt bármit is csinálsz az életeddel, a hátsódat a pokol tüzén fogják grillezni az örökkévalóságig?
Na?
Ugye, hogy máris nem tűnik olyan egyszerűnek a dolog, mint ahogy azt egyesek elképzelik.
Egyszer be kell majd avatnom ebbe a titokba, de az nem most lesz. Lehet önző disznónak hangzok, de nem akarom, hogy lépten-nyomon aggódjon miattam és féltse az életem.
Tovább lapozgatom az ódon fóliánsokat és igyekszem visszaterelni a a figyelmemet a kutatásra.
Bármennyire tűnik egy celofánsapkás elméletnek a dolog, de nem véletlen, hogy pont akkor kezdett el törődni a Hideg Láng a próféciával, amikor Z és én képviseljük a két vérvonal aktuális generációját.
Nostradamus sarja és a Nevető Mágus a Pokoljáró ellen. Ha nem egy Sargon-féle pszichopatától hallom ezt, akkor csak röhögnék egy jót az elfuserált pankrátormeccset idéző megfogalmazáson.
De túl sok a különös egybeesés ahhoz, hogy ez a fazon ne egy démon, hanem a múltunk egy meghatározó szereplője legyen. Az ilyen próféciák elég személyesek szoktak lenni a bennük szereplők számára és az én rovásomon már nem egy Pokolra jutott ember van már.
Astra, Sargon, Nick. Sőt abban is biztos vagyok, hogy Gary Lesterrel egy üstben fognak minket főzni, ha én is feldobom a bakancsot.
Ahogy forognak a kezeim között egy régi római grimoár lapjait megakad a szemem egy jóslaton.

"Ő ki nevében viseli Halált végül hátat fordít a Jósnak és a tudás hajszolásába kezd. Útját nem fogja állni se becsület, se szeretet, mígnem magából teljesen kivetkőzve el nem árulja az Agyafúrtat és el nem ég a lángok fagyasztó ölelésében. Így pediglen elhagyja nevét és olyjá lesz, ki megjárta a Pokol mind a kilenc körét."

Honnan ismerős nekem ez a sztori? Költői kérdés volt, nem kell az orrom alá dörgölni, hogy mi vetett véget a New York-i régi szép időknek.
De akkor is....
Komolyan nem hiszem el, hogy ez az egész ennyire személyessé válik.
Pont amikor végre egy kicsit sínre tudnám rakni az életem. Pont amikor csak annyira lenne szükségem, hogy ne piszkáljon az élet. Jön ez és minden előkészítés nélkül meglep hátulról.
Pont ez kell nekem. Mindkettőnk piszokul dühös ex-pasija....
Felnézek Z-re és figyelem, hogy a megsárgult pergameneket lapozgatva olvas.
Na ezt, hogy fogom beadni neki?
Nincs más hátra, mint előre. Elé teszem a fóliánst és rámutatok a passzusra.
Tic-tac. Tic-tac.
Én meg csak várom, hogy robbanjon a bomba...

I tell you the ultimate secret of magic:

Every cunt can do it.
Some noise for you
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése


avatar


Join date :
2018. Feb. 01.
Tartózkodási hely :
Gotham és a világ bármely pontján
Hozzászólások száma :
66

TémanyitásTárgy: Re: Terhes örökség - Zatanna & Constantine   Csüt. Ápr. 19, 2018 6:20 pm



Constantine & Zatanna @



Nagyon sokat kezdek gondolkozni a dolgon, inkább úgy döntök, hogy a könyvekben keresek rá utaló írást, feljegyzést a próféciára. Minden idegszálammal arra koncentrálok, hogy rátaláljak a keresett szövegre. Tudom, hogy Apa és Nagyapa is nagy részletességgel írtak, vagy jegyzeteltek mindenféle jövendölésről, és számtalan jóslatról. Egy kicsit olyan, mint ha egy tűt keresnék a szalmakazalba, de bízom abban, hogy rátalálunk, és megtudjuk pontosan mi is áll abban az írásban. Kislányként ezeket meséknek fogtam fel, de most, hogy lapozgatom a megsárgult pergameneket, egyre jobban az az érzés kerít hatalmába, hogy valami rossz közeleg. Nem tudom megmagyarázni, de az egész bensőm úgy remeg, mint egy nyárfalevél. Hiába tudom, hogy John itt van mellettem, de mégis aggódom érte. Ismerem a vakmerőségét és az elszántságát, de a meggondolatlanságát is. Voltaképp nem egy olyan írott szövegről van szó, ami a heti bevásárló listát tartalmazza, hanem az eddigieket ismerve, egy nagy horderejű valamit kell takarnia. Tudtam, hogy a Családom nem olyan hétköznapi, de John teljesen más környezetben nőtt fel. Sok fájdalmon és nélkülözésen ment keresztül, ami lehet, hogy megacélozta a lelkét, de el is torzíthatja azt. Főleg, hogy nem egy hétköznapi problémával állunk szemben. Sokan látnának minket elbukva, de ezt az örömöt sohasem adom meg nekik. John-nal tartok, s nem tántoríthat el senki mellőle, még ő maga sem. Bár ezt –ahogy ismerem- meg fogja próbálni. Nem tudom, miért nem érti már meg, hogy hiába ellenkezik velem, úgy se fog győzni az akaratom felett.
Aztán egy ősi szöveget tart az orrom elé, és elsőre nem is nagyon esik le a tantusz, hogy kiről szólhat az említés, de aztán másodszorra olvasva, már sikerül felfognom, hogy ki az a személy, aki mindkettőnk életében jelen volt- igaz, most már fizikai valójában nincs - de nagyon is tudom, hogy mit jelent, ha egy azon valakiről beszélünk, akire nem is számítottam.
-Nick…- ejtem ki halkan a nevet, de nem jelent számomra semmit.

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése


avatar


Join date :
2018. Jan. 18.
Age :
39
Tartózkodási hely :
Ahova a rossz sors vezet
Hozzászólások száma :
61

TémanyitásTárgy: Re: Terhes örökség - Zatanna & Constantine   Pént. Ápr. 20, 2018 2:50 pm



Zatanna & Constantine ©️️️️️


Bár nem látszik meg rajtam, de nem kicsit lep meg, hogy Z mennyire visszafogottan reagálja le, hogy a prófécia Clive Baker-i visszatérője nem mást mint mindkettőnk volt szeretője és tanára.
Azt hinné az ember, hogy kicsit jobban megbolygatná az érzelmeit egy ilyen felismerés.
Nem tagadom Z erős nő és sok dolgot elbír, de ez mindkettőnk életében olyan trauma volt Nick árulása, amit nehezen hordtunk ki lábon és igen csúnya érzelmi sebet hagyott a lelkünkön.
Nem várom azt, hogy elbőgje magát, vagy hisztériás rohamot kapjon, de ez az érzelmi lefojtottság inkább azén sajátom, mintsem az övé.
Meg kell valljam, hogy még így is sokkal könnyebben fogadta a dolgot, mint vártam volna.
Ritka gyötrelmes buli előtt állunk az biztos.
Nick nem egyszerűen Pokolra jutott, hanem Sargonhoz hasonlóan a fizikai valója is átkerült a létezés e nem éppen  bizalomgerjesztő síkjára.
Kevés olyan ember ismerek, aki rafkósságban felér hozzám, de Nick köztük van. Talán még néha túl is tett rajtam. Ha valaki, akkor ő képes arra, hogy ne váljon eleven démonkajává. Ez pedig olyan teljesítmény aminek láttán Bear Grylls is sírva hajtaná álomra a fejét élete hátralévő részében, miután túlélt volna egy öngyilkossági kísérletet.
El sem merem képzelni, hogy odalent milyen hatalomra tehetett szert, de az biztos vagyok benne, hogy sok jó nem sülne ki belőle, ha újra ennek a síknak a földjét tapodná a lába.
Most már csak azt kellene kitalálni, hogy hol akarják áthozni.
- Biztos készen állunk mi erre? - kérdezem Z-t miközben kiterítek egy térképet az asztalra
Minden más esetben nem hezitálnék nekimenni a problémának, mert a nagy pofám és az önbizalmam és a tettetett érdektelenségem simán megnyerné a csatát. De most arra készülünk, hogy a múltunk egy árnyékával küzdjünk meg. Egy ilyen helyzetet csak bonyolítanak az érzelmek.
A térképre kékkel berajzolom a Ley-vonalak metszéspontjait.
A misztikus energiák elég nagy mértékben koncentrálódnak az ilyen pontokon ahhoz, hogy felturbózzák az olyan kontárok képességeit is, mint Tannakrak, vagy Mister E. Ha én egy ilyen idézésre készülnék nem lennék olyan hülye, hogy kihagyjak egy ilyen kiskaput.
Egy hirtelen ötlettől vezérelve a Darkseid által nyitott Robajcsöveket is megjelölöm pirossal. Tudom, hogy csak ideiglenesek voltak és alapvetően földönkívüli technológia volt az alapja a működésüknek, de lyukat tudnak ütni a tér-idő szövetén. Az ilyen változás megmarad és kihasználható. Szintén egy előny, amit kihasználnék a Hideg Lángosok helyében.
A térképen végül három gócpontot és négy robajcsövet jelölök meg.
Most már csak azt kell kisakkozni, hogy mi lehet a legideálisabb helyszín a szertartáshoz.
Én sem vagyok éppen patyolatlelkű, de kifejezettem nem szeretek az olyan elvetemültek fejével gondolkozni, mint a Hideg Láng két megmaradt nagymestere. Márpedig most muszáj lesz, ha nem akarok egy igen kellemetlen randit Nick Necroval...

I tell you the ultimate secret of magic:

Every cunt can do it.
Some noise for you
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése


avatar


Join date :
2018. Feb. 01.
Tartózkodási hely :
Gotham és a világ bármely pontján
Hozzászólások száma :
66

TémanyitásTárgy: Re: Terhes örökség - Zatanna & Constantine   Pént. Ápr. 20, 2018 6:05 pm



Constantine & Zatanna @




Nagyon lassan kezdem felfogni, hogy Nick ismét felbukkan, de egy cseppet sem vált ki belőlem érzelmet. Hosszú éveken át gyötrődtem és nagy nehezen tudtam túltenni magam a sok nehézségen, amit okozott. Magamat hibáztattam több hónapon át, mire rájöttem, hogy csak játék voltam a számára. Egy „mozgatható” báb, amit kénye-kedve szerint alázhatott meg. Nem is vettem észre, hogy mindvégig csak megtévesztett, addig a pontig, mikor John felbukkant. Onnantól már nem is nagyon érdekelte az, hogy rájövök az aljas tervére vagy sem. Constantine felbukkanása egy másik érdekességet hozott neki, ahogy már rólam kiderített sok mindent. Most John -on volt a sor.. vagy nem is tudom. Összekuszálódtak a szálak és az akkori énem nem igazán tudta még feldolgozni azt a veszteségnek könyvelt valamit, ami igazából egy hárítás volt részéről. Tudta, hogy idő kérdése John-nal való összemelegedésünk. Talán még ez is volt a szándéka. Éjjel-nappal csak a könyveket bújta és megszállottja lett a mágia hajszolásának. Tudta, hogy velem nem tud „elbánni”, mert a származásom és a Családom öröksége által olyat birtoklom, amit ő nem tud, vagyis nem képes. Visszagondolva még azt is el tudom képzelni, hogy szándékosan okozott nekem lelkiismeret furdalást, hogy ő időt nyerjen magának, és a démoni alvilágban véghezvihesse, aljas tervét. Bosszúra szomjazik, de azt képtelen belátni, hogy ezt saját magának köszönheti. Nem pedig nekünk…
Egy könnycseppet sem ejtek érte, ahogy most is csak szánalom van felé. Régen elhittem neki, hogy minden olyan csodás és gyönyörű… Most viszont megtapasztaltam, amit akkoriban csak képzeltem. Kitanultam a Mágiám fortélyait. Az őseim hagyatékát is megkaptam, ahogy Apa és Nagyapa könyveit, feljegyzéseit. Nincs rajtam kívül, aki látta ezeket a fóliánsokat. Még John-nak sem mutattam meg. Nem azért, mert nem bízom benne, hanem mert ha kitudódna, akkor sokan meg akarnák szerezni. Bár nem sokat érnének vele, mert üres lapokat látnának, ha kinyitják. Csak én olvashatok belőle, s majdan a leszármazottaim. Sokszor üldözték Szép papát, és ezzel a védelemmel, teljesen „ártalmatlanná” tette a Könyveket és a Jóslatokat. Ezért is tartom furcsának, hogy Sargon tudomást szerzett róla. Nagy titokban vannak ezek a ritkaságok és a Családtagjaimon kívül nem olvashatja el senki. Nagyon érdekes…
- Készen állunk, John..- nézek rá egy csodaszép mosollyal, majd megsimítom kedves arcát és egy csókot lehelek ajkára.
- Hiszem, hogy arra nem számít, hogy sokat változtunk az elmúlt évek alatt. Nem azok a csitrik vagyunk, akiket megtéveszthet. Beképzelt s gőgös. Amellett hiú is. Tudom, hogy bosszúra szomjas, de azt nem veszi számításba, hogy az eltelt évek nemcsak neki hoztak változást és tudást, hanem nekünk is. Tudja, hogy kik vagyunk, de azt nem, hogy mi is tudjuk kicsoda. Kiszámíthatóak a lépései, mivel biztosan az emlékeiben él. Más úgysem maradt neki, bárhogyan is bizonygatja. Akkoriban volt lehetősége emberi módon élni, de azt nem választotta. Inkább az árnyoldalra húzta lelke, és meg is érdemelte a sorsát. Egy kicsit sem érzek semmit irányában. Én már megtaláltam a lelki békémet John oldalán. S küzdeni is fogok érte! Nem fogom hagyni, hogy baja essék. Tudom, hogy számtalan tettet vitt véghez, de azt is tudom, hogy egy napon se lehet említeni a két férfit. John-é a szívem s lelkem, szeretem őt, még ha nem is érzi annyira. De biztos vagyok, hogy közös erővel megállíthatjuk.
A Kedves felrajzol a térképre, Nick lehetséges felbukkanása közül, de ahogy húzza a vonalakat, bevillan valami.
- Északon kezd! Biztos vagyok . Egy Templom melletti Parkban találkoztunk előszór New York-ban. Szentimentális, így biztosan olyan helyszínt választ elsőnek. Mint ezt itt. - mutatok arra a pontra.
 - Végigjárja az összes helyszínt, s tudom, hogy kiszámítható. Ismerem az észjárását. Ott fog elsőnek felbukkanni, Majd Dél következik s így tovább..- nézek John-ra de nagyon jól tudom, hogy mi fog következni.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése


avatar


Join date :
2018. Jan. 18.
Age :
39
Tartózkodási hely :
Ahova a rossz sors vezet
Hozzászólások száma :
61

TémanyitásTárgy: Re: Terhes örökség - Zatanna & Constantine   Szomb. Ápr. 21, 2018 7:12 pm



Zatanna & Constantine ©️️️️️


Z szavai egy kicsit csendesítik azt a nyugtalanságot, amit az a nem túl kellemes felfedezés okozott, hogy nemsokára szembe kell néznünk Nickkel. Azzal az emberrel, aki lényegében mindkettőnket kiemelt a kontárok közül és igazi varázslóvá tett.
Eszembe jut, az az este, amikor közölte velünk, hogy nincs már mit tanítania nekünk. Ennek bizonyításához elég régimódi módszert választott és saját kezűleg tetovált ránk egy ősi védőpecsétet.
Azt mondta megszállás ellen van, amit később többször is bizonyított.
Ezzel a jellel pedig kimondatlanul is örökké egybe kovácsolt minket.
Nos legalábbis addig, amíg az elszabadult tudásvágya miatt ki nem árusított minket a Hideg Lángnak.
Bár még mindig nem vagyok benne biztos, hogy labdába tudunk rúgni Nick ellenében, de Z-nek abban igaza van, hogy mindketten dörzsöltebbek és nehezebben megvezethetőek lettünk az évek múlásával. Arról nem is beszélve, hogy elég sokat gyarapodott a hatalmunk is.
Nehezemre esik, de meg kell barátkoznom a ténnyel, hogy nem engedhetem meg magamnak a nosztalgiát. Nem felejthetem el, hogy Nick elhanyagolt, majd elárult minket. Végső soron magának köszönheti, hogy Z az én karjaim között kötött ki és azt is, azt is, hogy saját magát a Pokolra juttatta.
Muszáj lesz úgy kezelnem Nicket, mint mindenre elszánt ellenséget és nem engedhetem, hogy a hozzá kötődő emlékeim elhomályosítsák az ítélő képességem.
Z is szemügyre veszi a térképet és felveti az ötletet, hogy Nick talán korábbi eseményeket játszana újra időrendben.
Nem rossz elgondolás, ki is nézném belőle, hogy ilyen alávaló módszerekkel próbálkozna, de van egy kis bökkenő.
Nevezetesen:
- Nicknek előbb utat kell találnia erre a világra, Z. - kortyolok egyet a whiskeyből miközben a megjelölt pontokat nézegetem a térképen - Ha már itt szambázna Metropolis utcáin, akkor nekünk semmi dolgunk nem lenne a prófécia beteljesítésével.
A megbízhatósága miatt nem szeretek túlságosan erre a módszerre hagyatkozni, de úgy tűnik, hogy kénytelen leszek ingát használni.
Odalépek a fogasra akasztott kabátomhoz és kiveszem az egyik zsebéből tájolót.
Merem remélni, hogy a város legerősebb mágiaforrásának beazonosításával nem fogok nagyon mellé lőni.
A térkép felé lógatom a bőrszíjon függő kis fémkúpot és elkezdek kántálni.
- Ostende miri in robore! - vezetem át a varázserőmet a tárgyba, miközben többször megismétlem az igét
Az inga lassan tér magához. Eleinte csak épphogy észrevehetően lengedez, ahogy a varázslat átjárja, majd amikor erőre kap egyre szélesebb ívű koncentrikus köröket írja pásztázza a térképet. Végül a fizika törvényeit teljesen meghazudtolva, mintha egy mágnes húzná el a súlypontját az egyik Robajcső helyére mutat.
Megmozgatom a tárgyat tartó kezem a levegőben, hogy megbizonyosodjak az eredményről, de makacsul ragaszkodik a helyhez.
A St. Joseph kórház.
Bár nagyon hézagos emlékeim szerint az a hely üzemen kívül van, de nem fog ártani, ha utána nézünk.
Ha jó a memóriám, akkor tökéletes búvóhelyül szolgálhat bármilyen okkult kultusznak.

I tell you the ultimate secret of magic:

Every cunt can do it.
Some noise for you
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése


avatar


Join date :
2018. Feb. 01.
Tartózkodási hely :
Gotham és a világ bármely pontján
Hozzászólások száma :
66

TémanyitásTárgy: Re: Terhes örökség - Zatanna & Constantine   Szomb. Ápr. 21, 2018 8:43 pm



Constantine & Zatanna @




Arra gondolok, hogy mi fog történni, akkor semmi jóra nem számítok. Nick aljas és gonosz. Sajnos ezt a tényt elég későn fogadtam el, mert az utolsó pillanatig hittem naivan, hogy nem ártana John-nak se, ahogy nekem sem. Tévedtem és ezt évekig nyögtem a lelkiismeretem súlya alatt, amit igazából nem is kellett volna. Ahogy egyre többet gondolok a visszatértére, azt kell mondanom, hogy nagyon szomorú vagyok. De a szomorúságom nem Nick-nek szól, hanem annak, hogy ismét feltépi a sebeket, amiket eltemettem magamban. Aljasul bánt el velünk, de még ennyi év után is neki áll feljebb, ahelyett, hogy eltemette volna magát a Pokol kénkövei közé, ahova való. Hittem abban, hogy a Jó erősebb a Gonosznál, de rá kellett jönnöm, hogy egyik a másik nélkül nem is létezik.
John megmutatta azt a világot a szívemben, ami a Boldogságról szól… de félek, hogy semmi sem tart örökké. Vigyázni fogok rá, ahogy csak tudok, de ismerem a vakmerőségét és nem tudnék élni nélküle. Azokban az években, amikor távol voltunk egymástól sokat ábrándoztam a viszontlátására. Számtalanszor végig gondoltam a találkozásunkat és a közös jövőnket tervezgettem. Remélve, hogy ő is ezeken a dolgokon elgondolkozott már, vagy csak futó emlékképekkel emlékezve a csodás együtt töltött időnkre. Most, amikor végre újra együtt tölthetjük az időnket… most megint csak a baj és a gond kezd kialakulni Nick személyével. A térképet is gondterhelten nézegetem. Kedvesem szavai zökkentenek vissza a valóságba, de egyáltalán nem örülök, amit felvetett. Bár igaza van, de egyre csak rosszabb belegondolni, hogy a démoni síkról bármikor kiszabadulhat, és ahogy ismerem, nem jönne egyedül.. Test megszállás ide vagy oda, a tényeken nem változtat. Megvetéssel és szánalommal gondolok rá, pedig egykoron nagy Magus lehetett volna, talán a legjobb a legjobbak közt. Most viszont egy tollvonással akarja leigázni ezt a világot, amiért saját magának köszönhetően oda jutott, ahol most van.
Némám John-ra nézek, de csak szomorúságot láthat a szememben. Nem Nick miatt, hanem a Szerelmem miatt, akit csak most találtam meg, és félek, hogy valami baj történik, és nem tudom megvédeni ha……nem tudok nélküle élni. Egyetlen értelme az életemnek és az a tudat letaglóz, ha elveszíteném bármilyen módon.
De most a közelgő harcra kell koncentrálnom, és nem szabad előre azon gondolkoznom, hogy mi lenne ha… most, a Most-al kell foglalkozni.
Aztán egy ismerős dolog kerül elő John zsebéből, amit már réges- régen nem láttam… egy inga. De amit aztán mutatott nem voltam elragadtatva… St. Josef Kórház… Egy elhagyatott és talán itt ragadt lelkekkel teli épület, ami évek óta elhagyatottan áll.. végül is egy tökéletes színhely egy tökéletes gonosztetthez…

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Ajánlott tartalom





TémanyitásTárgy: Re: Terhes örökség - Zatanna & Constantine   

Vissza az elejére Go down
 
Terhes örökség - Zatanna & Constantine
Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
2 / 3 oldalUgrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3  Next
 Similar topics
-
» Staunton - Mystic Falls melletti kisváros
» Partnerkereső
» Zatanna Zatara

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
DC Universe FRPG :: Játéktér :: Metropolis :: St. Martins Island-
Ugrás: