Film+ ✠

Ha azt mondjuk, hogy főszereplőnk izgatott volt, akkor nagyon alálövünk az érzéseinek. A tény, hogy nem limóval, hanem Pilátusi Rambóval ment ki Aubrey elé, már eleve azt mutatta, hogy sietős a dolga. Aztán a kiskosztümre ráhúzta a rózsaszín kezeslábast, felcsapódott a Raptorba, aztán kilövésre készen állt. Két óra telt el kb, míg a kedvenc boszorkányával a hátsó ülésen átszelt néhány légteret, elvágtázott egy piros-arany páncélos fémfaszi mellett, aztán bedriftelte a vadászgépet a Japán légtérbe. Eléggé szó szerint, mert két rakétát a gép seggével pattintott vissza a feladónak, majd Tokyo kellős közepén, elhelyezte a röpülő alkalmatosságot egy téren, kipattant belőle, aztán kisegítette a titkárnőjét, levetkőzte a pilótarucit és belevágódott a legközelebbi, leggyorsabb járműbe.
Sietős volt neki, mert Papa Fenrir jelezte, hogy igazán érte mehetnének most már. És mivel a kripta is a helyén volt Central Cityben, hát elérkezett az idő, hogy összekaparja kedvenc vámpírját. Már csak azért is, mert a bro jelezte, hogy kicsit emberszerűbb időbeosztással rendelkezik. Aminek végtelenül örülünk.
Egy hirtelen fékezéssel megállt, majd hátra pillantott, s hangosan olvasni kezdett.

– Fater! Írd tovább, mert így nem bírom kilesni az útvonalat. – A kamerán keresztül le…
- Pörgesd meg péeles! – Bal, bal, jobb, jobb, fel, fel, le, le, A, B, A, B start. Aztán IDKFA.
– Köszcsi! – Előre fordult, az autó pedig megindult. Vett egy bal kanyart, majd egy másikat, aztán jobbra és megint. Ekkor Natalie már látta az ugratásra alkalmas rámpát, így nyélgázon felszáguldott rá, reptében átnyúlt, hogy bekösse a Nyugati Boszorkányt, még az előtt, hogy landoltak volna, aztán a felüljáró korlátján keresztül az aszfaltra zuhantak.
Az akrobatamutatvány miatt látta megtelni a számlálót, ami a respect szintjét jelezte, s egy újabb gázfröccsel felvágódott az előtte járó, autószállító trailerrel ellátott kamion hátuljára, felcsapta a kocsit a következő felüljáróra, majd onnan le egy mélygarázsba, ahova a nagy iránytű vezette. Gázt adott, majd berántotta a kézi féket és katapultált a falak irányába két jóképű igazhitűt, majd újra rátaposott a jobb pedálra, s ismét egy kallantyú rántás csalt elő kerregő hangokat a motortérből. Ezzel pedig letarolt másik két, feltehetően vámpírvadász úriembert, beleépítve ezzel a koponyájukat a betonba.
Leállította a motort, arcon csókolta Aubrey babát, majd kipattant a járművéből. Emlékezett a szavakra, melyeket leolvasott a negyedik falról, így felpattintotta egy közeli jármű csomagtartóját és kiemelt belőle két akkora ágyút, amit egészen addig csak rémálmaiban meg a Svájci néger mancsaiban látott.

– Aubrey drága! Felfelé megyünk. – Jelezte az Enemy Team orákulumának, kiosztott pár sorozatot, aztán belibbent a liftbe és kiadta a felvonónak a hatvanhatos parancsot.
Ahogy érezte az ismerős mozgást, a tükör felé fordult, megigazgatta a haját, aztán leporolta a ruháját, mielőtt a partnerére pillantott.
– Ehh. Akármit művelünk te címlapkész állapotban vagy. Ja, azt elfelejtettem mondani, hogy Nessie féreglyukba keveredett. Megint. Szóval van egy olyan érzésem, hogy a kis Loch Ness szörnyetegnek búcsút intünk. Még Nidhogg kell nekem de végtelenül. – Orrhegyen puszilta a varázslónőt, majd visszakapta a kezeibe a skulókat.
– Bár ahogy nézem, most itt úgyis kommandó lesz a Film plusszon, Odabenn Fenrir biztos, hogy már Conan a barbár, úgyhogy ha gondolod indítsd be a gépek lázadását, meg az idevágó dallamokat. Mivel még első poszton vagyunk, undorító meghalás úgysem várható. Itt is vagyunk. – Sóhajtott fel, ahogy csilingelt a felvonó, a női zsebből pedig előtört a kellemes rockzene, ahogy a fekete ruhában kilépett az emeletre. Kicsit érezte megfagyni a levegőt, ugyanakkor azt is pontosan tudta, hogy valahol egy fekete bőrű úriember nagyon mosolyog.
– Hol vagy te néger? Hogy egy talicska thai hermafordítva nyalogassa meg az Anakondád! – Persze volt egy sejtése, ezért leadott egy sorozatot a vadászokra, majd követte a holttesteket.
– Tiszta Jancsi és Juliska. Bár esetünkben Juliska és Juliska. Ejj, nem genderkomformok ezek a népmesék. – Fújtatott, ahogy lőtt egyet, aztán belépett az ajtón és eldobta a fegyvereket, majd feldobta a kezeit és üvölteni kezdett.
– Papaaaaaaaa! – Ahogy az asdf movie-t megszégyenítő hangot kiadta, teljes lendülettel és kegyetlen negyvenöt kilóval felcsapódott a fekete apja mellkasára, majd koalamedvébe váltott és rákulcsolta mindenét.

-

Papa,a Barbár,

Kommandó Nati

& Skynet Aubrey ️️

Elcseszett rég volt már, amikor a Brah öt percnél tovább engedett ki a szigszalaggal összetartott agyából, szóval tesák én most ki fogom használni, hogy nem kell együtt füveznem azzal a Van Damme utánzattal, meg a fehér hajú Superman klónnal és gyorsan összefoglalom, mi történt azután, hogy a zsír új spanommal, a Törpminátorral új segglyukat vágtunk néhány wannabe vámpírvadász torkára.
Ami elbaszódhat, az el is fogja cseszni magát alapon a tompa borotvapengék után jöttek az élesebb borbélykések.
Szóval állítólag köztudomású, hogy Japánnak is megvan a maga maffiája.
Várjál itt van a nyelvem hegyén, hogy hívják magukat.
Jaribik.
Ja nem.
Jakurvák.
Faszt ez sem az.
Jakuzák.
No szóval ezek a pofák hírét vették, hogy terítem a füvet és jöttek emberkedni, hogy ne pofátlankodjak már be az ő területükre.
Az első hullámot hazavágtam, mint Ivan Drago Apollo Creedet, de a következő csapat már felkészültebb volt.
Kerítetettek valami nagymenő kigyúrt, kopasz pofát, aki pont úgy néz ki, mint az a csávó akiből a Brah mindig viccet csinál a gangje előtt.
Ő azért értette a dolgát és jól koordinálta ezeket az elbaszott nindzsamurájokat.
Annyi időm még volt, hogy dobjak egy sms-t Natinak, hogy valami kurva gyorsan vonszolja ide a kis seggét, mert meg kéne menteni az én kis néger seggemmet, aztán már kaptam is a vaskarót a mellkasomba.
Ettől kaptam egy jóféle álomparalízist, mert ugye csak a tiszafa karó az, ami múltidőbe tette volna a létezésem, így belső nézetben néztem végig, hogy betesznek egy hullazsákba, majd elcipelnek valami baszom nagy felhőkarcolóba, ahol a Jakuza főnök akar velem kicsit beszélgetni.
Kiszedtek a zsákból, lerángatták rólam a nadrágom, lekötöztek egy lyukas ülésű székre, majd kivették a karót.
- Baszottul ideje volt már! - nézek rá a nagyon nem japán vonásokkal rendelkező rosszarcú mexikóinak kinéző pofára, akit itthagytak velem - Már kezdett nagyon viszketni a faszom.
Annyira nem jó a helyzet mint gondolom. Amíg nem szerzek vért, nem a tudom befoltozni a mellkasom. Amíg nincs befoltozva a mellkasom, addig nem tudok köddé válni.
Ha kijutok innen, akkor megint meg kell látogatnom a fejlesztőket, hogy elbeszélgessek velük az ilyen játékmechanikai faszságokról.
A kérdésemre válaszként egy jókora zsinórra kötött ólomgolyó csapódik a szék ülőkéje alá, villámgyors fájdalomhullámban részesítve a piszkafa lábaim közé beköltözött anakondát.
- Vicces fiú lenni te mókaficek. - mondja a rosszarcú mexikói miközben kézbe vesz egy jókora machétát
Várjunk csak. Ezt a pofát ismerem.
- Várjál már bazd meg! Te vagy az a csávó. Akit mindenki Lobonak akart, de már kurva öreg vagy hozzá. Ennyire szarul megy a sorod, hogy már NPC-ket is eljátszol?
Nem válaszol, csak vészjóslóan megemeli a machétát és megáll a keze a levegőben, amint meghallja a golyószóró hangját.
A szemem előtt pedig felvillan a felirat:





Egy picit persze megzavarodtam, mert eddig úgy volt, hogy nem epizodikus jellegű történetmesélés lesz a játékban, de bánja faszom. Lendületesen előre dőlők és felrántom a széket a földről, hogy a levegőben megálló karba harapjak. Kicsit savanyú a csávó, de tápláló és annyira meg van lepve, mint a picsa.
Pár korty után már le is tépem magamról a gyorskötegelőt és le is rántom a földre, hogy mindent kiszívjak belőle, ami vörös.
Szürcsögő hang jelzi, hogy lassan kifogy a csávóból a vörös arany, én meg full HP-n és vérponton állok fel mellőlle egy öblös böffenés kíséretében.
Le sem tudom törölni a pofámról a vért, az ajtó már nyílik is és egy kislányos visítással veti a nyakamba magát az én legkedvesebb démonkám.
- Nati baba! - ölelem magamahoz a kislányomat és nyomok egy csókot a véres ajkaimmal a homlokára - A thai kurvák csak tartsák a pofájukban a nyelvüket amikor szabadon van a Feka Kobra, de baszódjak meg, ha valaha jobban örültem neked, mint most.
Elengedem a derekát és nekiállok kivonszolni a belemet a szobából, ami valahogy úgy néz ki, hogy valami kibaszott nyugalommal vonszolom magammal a nyakamba csimpaszkodó Natit, mint egy apagorilla a gyerekét.
- Kurvára remélem, hogy nem egyedül jöttél, mert baszottul szét akarom rúgni annak a vibrátorfejű fasznak és pár jakurvának a fejét.

Izgalmas napnak és egy izgalmas kiruccanásnak nézhetünk elébe, hiszen nem is akármilyen módon jön el értem az én szívem járkáló fáklyája. Repcsivel indulunk meg, és nem is kevés időt töltünk rajta, és innen sejtem, hogy nem a közelbe készülünk, valószínűleg a tengeren túlra. Nem nagyon kérdeztem meg az úticélunkat, mert hol az instám, hol a tiktokom komment szekciójának menedzselésével vagyok elfoglalva és különböző -fóbok távátkozásával. Mert nagyon nem tűrjük a gyűlölködést nálam. A céltalan agresszió az más, azt elnézem, főleg ha személyt utálunk. Azt szabad, méghozzá nagyon és kegyetlenül, mert a csontpüré nagyon vicces dolog tud lenni. Tony Stark-kal lőttem egy szelfit is, még egy peace-jel is került a képre tőle, amitől rögtön megugrott a nézettségszámom.
Azt hiszem, mindenki tudja, mennyire bámultam meg Nati vetkőzős műsorát, amikor fallosz szimbólumot váltottunk. Ha azt tippelted, hogy ha elég gyors vagy elég S-es lettem volna, még röntgen látást is bekapcsoltam volna közben, akkor helyes válasz! Jöhet a fal! Vagy az ötven milliós táska? Valamelyik a sok közül.
Szokásos kötelező csókom után mászom ki az ablakon keresztül kizárólag ajtónyitás nélkül és menet közben kapom el a nálam vagy kétszer magasabb és másfélszer szélesebb ágyút. Gyorsan átpörgetem, amitől a kezelési útmutató is átmásolódik a kobakom frontális lebenyébe. Kibiztosít, visszaad Natinak, és a miniszoknya lebbenésével indulok meg crop top-om után. Nekem nem kellenek lőfegyverek, én magam vagyok az.
-Mondja az, aki bármilyen formában kelendőbb, mint én magam. Nessie-t majd kispicsán rúgdosom, ha esetleg előkerülne valamelyik másik lyukból, addig is igyekszem neked megtalálni Nidhogg-ot -kacsintok rá, ahogy feljebb húzom magam a combzoknit, hogy ne csússzon le nagyon, amikor elkezdenek felrobbanni körülöttünk dolgok. Utálom, mikor azt csinálja, de a cosplay-es kétoldalú ragasztós megoldást nem szeretem. Sad.
-Igenis~ -tisztelgek egyet, szerintem nem készültek túlzottan az aktuális mobok arra, ami most vár rájuk, ebből következőleg nem sok boszorkányos tennivalóra számítok legalább a következő pár körben.
-Mit szólnál, ha a Baba Yaga profilt szélesítene és a gyerek könyv kiadást is felvennénk tevékenységi körbe? Imádná az egyre növekvő alternatív közeg az átírt meséket. És itt nincsen Dúró Dóra, csak egy leszerelt Trump, aki már úgysem nyúlhat semmihez -már kezdek is üzengetni a marketing osztálynak, hogy milyen szöveggel és képi világgal lehetne ezt megoldani, és hogy vannak-e rendes íróink a fedélzeten, vagy fel kell vennünk párat a feladatra. Mindezt aközben, hogy néhány hullán átszökkenek, másokra pedig rálépek vagy éppen keresztül mászok egy-egy kisebb hullahalmon. A resi 7 ijesztőbb volt ennél és még az sem tudott nekem rémálmokat okozni. Mindenki tudja, hogy én vagyok a veszélyesebb, de csak Nati után.
-Papaaaaaa! -sikkantok én is, ahogy pattogok a talpamon, mivel saját tulajdonú nagyhatásfokú öngyújtóm már elfoglalta az ölelhető felületek nagyját és még nem engedte el, hogy én is odaférjek.
-Héj, én is itt vagyok! -csápolok veszettül, hátha észrevesz, pedig nem is vagyok olyan alacsony, hogy eltűnjek a lomok között. -Amúgy hozzájuk mit szóltok? -fordulok meg és mutatok a nyitott ajtó irányába, ahonnan összetéveszthetetlen fegyvercsörgés jön, nem is egy-kettőt sejtetve. Úgy hiszem, megint társaságot kapunk és jön a következő kör. Kinek is van a legnagyobb kezdeményezése? Valahol megvoltak a kockáim még az imént.


Outfit | ✠ | Music

Film+ ✠

Gondolnánk, hogy Natalie Kriess éppen úgy örül a feka vámpírnak, mint kislány az apjának? Ugye, hogy nem? Márpedig ez történt, még ha ezzel kicsit blokkolta is Aubrey ölelésre alkalmas mozdulatait. Ahogy azonban Fenrir elmondja, amit akar, leszáll és odalöki a karjaiba a boszorkányt.
Nem sok ideje marad számot váltani, mert a fegyvercsörgés elindul. Persze ahogy csak tudja pózba vágja magát, és táncmozdulatokkal indul az ajtó felé. Először kerülgeti a kilőtt golyókat, de amint lőtávba jut a mellei közül hatalmas lángcsóvát csap a yakuza arcába, mielőtt megfordul, s olyat tesz, amit talán a Mumustól is bátran nevezhetünk kegyetlennek. Mármint láttatok-e már twerkeléssel tűz cunamit indítani nőnemű lényt? Ha nem, akkor használjátok a fantáziátokat.
Steve Rogers egy dolgot sosem talált el, mikor a Fantasztikus Négyesben repkedett. Az emberi fáklyák ugyanis mindig sikoltozva futottak, verték magukat a földhöz és szenvedtek. Ezt a jó öreg kapitány egyszer sem tette meg. Natalie azonban hátra pillantott.
– A Baba Yaga Co. mától gyerekkönyv kiadással is foglalkozik. Az se baj, ha egy-két darab igen szaftos részleteket is rejt. Eleve a Kis Vakondban is premier plánban mutatták szülni a nyulat, szóval aki aktivistáskodna miatta, azt nyugodtan meg lehet érte hinteni napalmmal. – Válaszolt Aubrey-nak, elvégre a sok teendője közt nem jutott ideje megszólalni, ám nem felejtette el a kérdést. – Szóval csapassuk. – Aztán papára nézett. – Nem egyedül érkeztem, hoztam egy teljes boszorkát, ami nekünk elegendő. Bár nehéz lesz koncentrálnom, ha azok a combzoknik lejjebb csusszannak, de hát csak meg fogom ezt is oldani. Addig is. Fater! Tárcsamenü! – Natalie várakozott. Hosszan. Olyan hosszan, hogy közben elkezdett telefont nyomkodni. Aztán persze megértette, miért, hiszen pontosan tudta, hogy az apjának lerúgnák a veséjét, ha délután egy órakor sem kezdene neki reggelizni.
Végül felvillantak a lehetőségei. Kimehetett az ajtón a lift irányába, és a lenti autók egyikével elcsattanhatott a Fenrir küldijét megcsinálni, avagy körbe nézhette a szobákat értékes loot reményében. Mivel azonban az open world lehetővé tette, hogy visszadanszoljon a toronyházba, inkább a felvonóhoz vitte a lendület.
– No akkor, most lemegyünk, lecsapunk pár parasztot, megkeressük a többit, akit Papa spangliba akar tekerni, odaszórjuk őket a disznóknak, aztán hazagrasszálunk és party like it's 1699. Hogy hangzik? Ugye, hogy faszán? Azt még nem tudom, hogy fater, akar-e háttérsztorit fogalmazni nekem, hogy hogy jutottam ide, mi történt velem japánban, meg hogy néztem én itt ki. – Ez nem is rossz ötlet. Oh. Brah, Babe hat tip. – De legyetek felkészülve mindenre. Akár kósza cameokra is.
-

Papa,a Barbár,

Kommandó Nati

& Skynet Aubrey ️️

Másfél kör ment le eddig a játékból, szóval ne legyél *** lusta, olvass vissza **** meg.


Van annak valami fura bája, amikor az ember a térdig érő óriáskígyóját szabadon lóbálva, nyakában a fogadott lányával valami el*****tt sztoikus nyugalommal hagyja el azt a szobát, ahol az előbb egy mexikói f***agyerek még Bulakovszky utolsó break-operáját adta elő rajta.
Tudom, tudom.
Ha Japánba ette a fene a fokhagymagerezd seggemet, akkor nem kéne csodálkoznom, hogy a Kommandó zárójelentének elcs*****t görbetükre itt csak nyitja a sztorit, elvége itt minden fordítva működik.
Aubrey baba megjelenésén nem kellene meglepődnöm elvégre láttam, hogy két játékos csatlakozott be a Co-op módba, de a szkript szerint erről én nem tudok, így kicsit meglepődve kapom a karjaimba a cyberboszit, de ő sem ússza meg, hogy a homlokára szimbázzam az ajkam véres lenyomatát.
- Ezennel hivatalosan is egymás csajaivá nyilvánítalak titeket. - villantom rájuk a vérmocskos szemfogaimat egy széles vigyor kíséretében - A Tank csak titeket vár.
Kattan egyet a liftajtó és jön az újabb csicskahullám, de Nati már rendezi is a dolgokat.
- Kiscsaj hackelnél a leendő apósodra egy kobrazsákot? - sandítok Aubreyra miközben Nati rögtönzött Rammstein koncertjében gyönyörködök - Tudom, hogy azért vagytok itt, hogy meg********k ezeket a majmokat, de a végén valamelyik hülyegyerek még félreérti a helyzetet és megpróbálja féltékennyé tenni Travist.
A rögtönzött barbecueval megbolondított nightclub látogatás után mintha egy kis szünet állna be a dolgok folyásában.
Beletelik pár másodperc mire rájövök, hogy nem a Brah kapott álomparalízist vagy írói blokkot, hanem mindannyiunk szellemi atyja ment el szinten tartani a vércukor szintjét.
No de ha már kaptunk időt, akkor nézzünk körül a storeban.
Shift+Tab és máris a DLC-k széles tárházát közül válogathatok.
Na akkor lássuk...
A Snoop Dogg skin már megvan. A cuki rózsaszín p**asimogató dildopisztolyt majd megveszi az, akinek egy kicsit felvilágosultabb usere van, mint nekem. A lootboxért fizessen vatikáni valutával az, akinek három anyja és húsz apja van.
A szemem megakad egy új cuccon, gyorsan rá is kattintok a reklámvideóra.
Jim Gordonnak rohadt szarul mehet, ha arra adta a fejét, hogy géppityukat reklámozzom XXIII. századi stricinek öltözve, de nem ez b**z fel, hanem az, hogy Steamre is bepakolták az átugorhatatlan reklámokat. Ami főleg akkor para, ha éppen reklámot nézel.
És még akkor anyázták Gabe bá'-t, amikor a modokért pénzt akart kérni...
Egye fene, öt dörzsért megéri egy ilyen tömegpusztító fegyver.
Azt nem tudom, hogy lett-e rajtam gatya, de amikor Nati megindul, hogy nekiálljunk rendet tenni odalent már itt lifeg a mancsomban a jó öreg ZF-1-es Tupac pofájával a skúló oldalán.
- A f****nál is f****bban. - biztosítom ki a bődületes kapacitású tárat egy kaján vigyorral az arcomon - Hasse-t nem tudom intézni a partihoz, de Hasselhoffot megoldom. Az a pár száz év nem oszt nem szoroz.
Kattan a lift, nyílik az ajtó és egy vagon fegyver csövével találjuk szembe magunkat, amiknek a másik végén pár kommandós áll.
A terem másik végében pedig egy csávó meg egy bula áll. Mindketten feketébe öltözve, divatos napszemüveget viselnek és értetlenül néznek.
- Fegyver van nálam. - mondja a fickó miközben átsétál a vinnyogó fémdetektoron - Sok fegyver.
A zsebrambok láthatóan nem tudják, hogy melyikünk a nagyobb veszély - megsúgom mi vagyunk azok - és ide-oda forgatják a puskáik csövét, miközben az agyuk úgy izzik, mint egy kiégni készülő energiatakarékos égő.

Natival az élen még a levegővételnél és a matek egyesnél is könnyebben lehet végig boss run-olni a pályán, de hát ilyen előnye nem lehet akárkinek és szemérmetlenül ki is használom, hogy egy Nati szintű karakterrel lehetek a közelnél is közelebbi kapcsolatban.
Hangzatos démonom belelök mindkettőnk apja, avagy közelgő apósom karjaiba, hogy nekem is legyen lehetőségem megölelgetni a Drakula negatívját.
-Áááááááá, szevennyÁÁááááá -kezdek bele az Oroszlánkirály körmönfont körös dalaiba életekről meg állatokról égnek dobált karokkal. Örömöm még nagyobb lesz, amikor beígérnek nekem egy Tankos menetet. Nem mintha nem kapnám meg amikor csak akarom, de attól még ugyanannyira örülök neki mindig.
-Ugye megyünk majd? Ugye megyünk? Légysziiiiiiiiiiiiiiiiiiiii -utánozom az egyik ki tudja melyik figurát a meg nem mondom honnan, aki hasonlóan kedvesen és egyáltalán nem fülsértően adta mindenki tudtára a kéréseit. Sokszor folynak össze a világ és a valóság. Igazából végig sem kell mondania a teljes mondatot, hogy tudjam, mit akar a Papa.
-Máris, máris, kívánságod számomra parancs -billentem meg az otthon felejtett kemény kalapomat, majd előveszem a krumpli orrot is, ami igazából csak egy kisebb gamer egér szerűség, amivel sokkal egyszerűbben tudok a játék kódba nyúlni, mint rendesen varázsolni. Az ilyen nem túl nagy dolgokat inkább így oldom meg, mint egy rendes nagy materializáló varázslattal. Meg amúgy is ez így sokkal viccesebb. Kap tőlem egy Dr. Facilier cosplayt, mert szerintem az most alkalomhoz illő, és akár szereti, akár nem, igenis jól áll neki az elegáns hacuka.
-Csak egy szavadba kerül és oda csusszan, ahová csak akarod -kacsintok rá, annyira szeretem ezt csinálni. Ha már a Tankról volt szó néhány sorral korábban....
-Kurva jól drágaságom. A cameókat meg csak toljad neki, csak kapjuk az acsikat is érte -jegyzem meg, ahogy felpillantok a telefonomból, amibe beletemetkeztem a Candy Crush-sal egyetemben, miközben az emberi szükségletek is kielégítésre kerültek.
A lefelé ereszkedés közben a mapon megjelennek a piros pöttyök jelezve a következő ellenségeket, de egyelőre nem eléggé visítoznak a vészharangok, hogy felnézzek a telefonomból.
-Drága, majd szólj kérlek, ha szükség van rám, éppen a harmadik zselé halon vagyok és mindjárt vége a pályának -magyarázok a hátsó sorból, hadd élvezze kicsit a játékot a két felnőtt, mielőtt a gyerekek is kijönnek játszani. A gyerekek alatt leginkább magamat értem.


Outfit | ✠ | Music