Mi az ember, egy isten szemében? Katona pusztán a földön, mely felett háborút vív. A harcosok azonban nem félnek, mikor az istenek alatt csatába indulnak. Mert tudják, vigyáz rájuk a szörnyeteg. A krokodil kitátott pofája, elnyeli azokat, akik ellenükre törnek. A ragadozó, aki földön, s vízen őket oltalmazza. Ám ő hosszú álomba merült, mikor az emberek elfelejtettek harcolni. Mikor elvesztették a becsületüket a csatatéren. Távolról pusztítják egymást, nem is látva kit küldenek a halálba, mikor lecsap a pörölyük. Sobek nem örül. A krokodil kitátott pofája visszafordult azok felé, akik elhagyták útjukat, mikor elérkezett a bukás napja.
A bestia és Ő aki mindent tud, őrzik a régi idők fényét. A krokodil pedig felfalja azokat, akik isteni mivoltuk ellenére aláereszkedtek az emberek közé. Sobek ínyencségre vágyik. A Törvényre, mely bukásukat okozta. A ragadozó fogait feni.

A tudás hatalom átok. Aki minden válasz birtokába kerül, megőrül felemelkedik. Ez a természet az istenek rendje. Csak egy van az ég alatt, kinek ez az áldás kárhozat megadatott, s ő kezében tartja a mindenséget összekötő szálakat láncokat. Ő aki mindent tud, szívesen látja mindazokat, kiknek értelme/őrülete a tudást hajszolja. Ám az emberek bábok elfordultak az értelem útjától. Megtagadták régi uraikat. Olyan dolgokat hajszolnak, amelyek csak illúziói a valódi hatalomnak átoknak. Az ibisz madár azonban nem fordította el tekintetét a világtól. Megmaradt annak, ami. Ő, aki mindent tud. Aki azt teszi, amit az istennők szeretnek. A tiszta ősi. Thoth tervét szövi.
Tudja miként vezesse vissza az embereket bábokat a régi időkhöz/igaz útra, s ezért hajlandó a napot a holtak közé vetni, hogy megelevenedjen a varázslat. Amíg pedig a tévelygők újra erőre kapnak, krokodil fogai csattanhatnak az egy isten nyakán, mely bukásukat okozta.